Miért szükséges a klímaberendezések tisztán tartása? 1.

Sokakban felmerülhetett már a kérdés, hogy vajon a munkahelyén működtetett klímaberendezés milyen gyakorisággal van takarítva. Ezeknek a készülékeknek a tisztítása és tisztán tartása elengedhetetlen.

A címben feltett kérdésre három fő szempont alapján válaszolhatunk:
1. az egészség megőrzése érdekében,
2. az energia felhasználás csökkentése miatt,
3. cél a berendezések élettartamának növelése.

A felszerelt és üzembe helyezett klímaberendezések esetében nagyon fontos a készülékek rendszeres karbantartása. Ez elengedhetetlen, ha egészségesre veszélytelen módon szeretne valaki klímát használni úgy, hogy közben megmaradjon a készülék garanciája is.

A klímaberendezések működése közben jelentős mennyiségű levegő áramlik át a hőcserélőn. A helyiség levegője óránként ötször is megfordulhat a készülékben, ami magával viszi a levegőben lévő szennyeződéseket. Ezek a szennyeződések elsősorban porszemek, pollenek, virágporok, de vannak köztük gombaspórák is. Minden készülékben találhatóak speciális szűrők, amelyek ezeknek a szennyeződéseknek egy részét felfogják. Ezek a szűrők egy idő után eltömődnek, mivel a használat során a különböző szennyeződések lerakódnak. Ez azonban rontja a hűtő és fűtő hatást is, hiszen a szűrőkön egyre kevesebb levegő tud keresztül jutni.

További probléma, hogy a szűrőkön a por egy része akadálytalanul átjut, és a készüléknek a belsejében, az elpárologtató felületén rakódik le. Ezt úgy kell elképzelni, mint a hőszigetelést. A porréteg vastagodásával egyre inkább rontja a felület hőátadását, ezzel csökkentve a készülék hűtő- vagy esetleg fűtőképességét. Szakszerűen kifejezve tehát, a vastag porréteg rontja a berendezés hatásfokát. Ilyenkor a készülék egyre hosszabb ideig működik, mivel több időbe telik az azonos hőmérséklet elérése, ez pedig egyre több áramfogyasztáshoz vezet. Egy ördögi körbe lép a klímaberendezés, mivel a hosszabb működés alatt még több por kerül a szerkezetbe, s egyszer csak elkövetkezik az az állapot, amikor a készülék már nem tudja biztosítani a beállított hőmérséklet értékét, hiszen olyan gyengévé válik a berendezés. Ez a meghibásodás egy kompresszor cserét követel, azonban egy szükségessé váló kompresszor cseréjének költsége egy új készülék árával vetekszik.

Milyen eszközöket vásároljunk makrófotózáshoz?

Bármilyen rendezvényen, eseményen vagy az életben bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, ahol kevésnek bizonyul fényképezőgépünk alap objektíve, mert az egészen apró dolgokat az nem tudja olyan szépen visszaadni, ahogy azt szeretnénk. 

Erre alkalmasak a különböző makróobjektívek és kiegészítőik, melyekkel az egészen kicsi dolgokat is képesek lehetünk élesen és nagy méretben visszaadni.Vásárlás előtt érdemes utána nézni, hogy a fényképezőgépünkhöz mely makróobjektívek lennének kompatibilisek.  Ha már tudjuk, hogy melyek alkalmasak, akkor az objektíven kívül még rengeteg kiegészítőt vásárolhatunk, hogy teljes legyen a makrófotózási kelléktárgyaink, segédeszközeink sorozata. Röviden tekintsük át, melyek is lehetnek ezek!

Makróobjektívnek azokat az objektíveket nevezzük, melyeket közeli fotózásra használunk. A fix objektívek csoportjába tartoznak és 1:1 arányú leképzést hoznak létre (például a Tamron SP) az adott tárgyról segédeszköz használata nélkül, azonban általánosan elmondható, hogy az 1:2-es aránynál adják a legoptimálisabb eredményt.

A használat során, általában nagyon szűk blende lehetőségek közül lehet választani, például f32-f45 és az objektívek fókusztávolsága is többnyire 50-200 mm közötti. Például a 65 milliméteres azért különleges, mert életnagyságú leképzéstől egészen az ötszörös nagyságig „bővül”, míg a 100-125 milliméteresek portréfotózáshoz is alkalmasak.

A makróobjektívek élesség beállítása lehet automatikus vagy manuális, ezért egyes makróobjektíveknél érdemes közgyűrűket (közgyűrűsort) is beszerezni (fémgyűrűk (Canon EF 25 II), melyeket az optika és a gépváz közé teszünk), amikkel közelebb vihetjük az objektívet a témához, ezzel növelni tudjuk a nagyítás mértékét. A közgyűrűk hátránya, hogy fényveszteséggel jár a használatuk.

A következő kellék az előtétlencse, mely egy domború lencse, amit az objektívünk elé tehetünk. Ha az élességet nem változtatjuk az optikán található gyűrűvel, miközben használjuk az előtétlencsét, akkor fizikailag közelebb mehetünk az adott témához. Fényveszteséget nem okoz, azonban sajnos az optika teljesítményét csökkenti.

A harmadik segédeszköz az úgynevezett harmonika kihuzat, mely hasonló a közgyűrűhöz. A kihuzat egy darabból áll és a harmonikarész széthúzásával tudjuk növelni a leképzés mértékét.  Ez az eszköz ma már kevésbé használatos.

A negyedik hasznos segítőnk, a fordított optika/optikák (konverterek és fordítógyűrűk), melyekkel hatalmas nagyságúra fel lehet nagyítani az adott témát. A konvertereket (például a Canon Life-Size Converter EF) fordítva rögzíthetjük a gépvázhoz a szűrőmenet segítségével. A kétszerező telekonvertereket használva a leképzési arány megduplázódik. Az objektív által beállított távolságtartomány változatlan marad, így nem kell közelebb mennünk az adott témához. Például egy veszélyes állat fotózásánál hasznos eszköz lehet. A konverter előnye, hogy megnöveli az objektívünk fókusztávolságát, mindezt úgy, hogy közben az objektív mérete és súlya csak keveset növekszik. A kétszerező telekonverter hátránya, hogy növeli az életlenséget. Fordítógyűrűt alkalmazva, a frontlencsével a fényképezőgép felé is fel lehet helyezni az objektívet fordított állásban. Ezt a fordítógyűrűt érdemes a harmónika kihuzattal együtt használni, mert nagy leképzési arány csak ezzel együtt érhető el.

Az ötödik hasznos kütyü a makrósín. Ha erre helyezzük rá a fényképezőgépünket, akkor lehetőségük van arra, hogy közelebb és távolabb mozgassuk el gépünket a témától. De rétegelt felvételeket is tudunk vele készíteni. Ha például nyitott rekeszt használunk, az egész téma éles lehet.

A hatodik hasznos kellék a megfelelő és stabil állvány. Ennek kiválasztásához érdemes elolvasni egy korábbi bejegyzésünket, melyben az állványvásárlásról írtunk.

A hetedik kellék lehet a vaku. A vaku (több is lehet egyszerre) alkalmazása mellett használjuk a természetes napfényt is, vagy a kettő együttes alkalmazásával még szebb képeket kaphatunk. A gépünk rendelkezzen 1/250-es vakuszinkronnal, hogy elkerüljük a berázkódást, továbbá olyan vakukat vásároljunk, ahol a TTL működésű vakuk tetszőlegesen elhelyezhetők a térben. A szebb fények eléréséhez érdemes beszereznünk egy világító boxot is vagy, ha kicsi tárgyakat szeretnénk fotózni, akkor vásároljunk körvakut, amelyet tegyünk az objektívünkre.

Összességében elmondható, hogy még akkor is, ha minden egyes kelléket beszereztünk, ami szükséges a makrófotózáshoz, érdemes utána olvasni, annak milyen beállításokat érdemes ilyen esetben alkalmazni, hogy a lehető legtökéletesebb képeket készíthessük el.

Hogyan válasszunk routert?

A router tulajdonképpen egy olyan készülék, amely létrehoz egy vezeték nélküli hálózatot és a segítségével kábelek nélkül csatlakoztathatjuk különböző eszközeinket az internethez, vagy akár egymáshoz is.

Kiválasztani a megfelelő routert otthonra, vagy vállalkozásunk számára gyakran frusztráló lehet és a hölgyeknek talán még nehezebb. Nyilván mindenki, aki routert készül vásárolni, megfelelő, jó teljesítményű vezeték nélküli lefedettségre vágyik, de valószínűleg nem szeretne újabb és újabb készüléket vásárolni az elkövetkezendő években.

A választásunkat rengeteg szám és különféle specifikációk rövidítései zavarhatják meg: 802.11b, IEEE 802.3u, SSID, DDoS, stb. 

De mit is jelentenek ezek? Itt van egy kis útmutatás és pár hasznos tanács a routervásárlás előtt állóknak.

Először is kérdezzük meg magunktól, mennyire van szükségünk csúcskategóriás készülékre. Ha nincs szükségünk másra, csak arra, hogy létrehozzunk egy egyszerű vezeték nélküli hálózatot, akkor nem kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, hiszen már 2500 Ft körül is találhatunk egy megfelelő darabot. Ha azonban ennél többet várunk el – mint például a „szülői felügyelet" (a Wi-Fi időzíthető, képes a beállított időszakokban ki- vagy bekapcsolni magát), extra tűzfal, USB-s csatlakozás a nyomtatóhoz vagy külső adattárolóhoz – a router ára is emelkedni fog.

Sokan vásárlás előtt különböző blogokon, illetve fórumokon próbálnak a kiválasztott készülékről tájékozódni. Ez nem baj, de ugyanakkor könnyen elbizonytalaníthat minket, vagy esetleg egy számunkra kevésbé jó, vagy magasabb árkategóriás termékhez irányít, amit nem tudunk igazán kihasználni. Ezzel azért érdemes vigyázni, mert attól, hogy valakinek nem vált be, nem jelenti azt, hogy a mi igényeinket se fogja kielégíteni az adott router.



Egy, vagy kétsávos router legyen?

Router vásárlásakor elkerülhetetlenül belebotlunk a sávok kérdésébe. De mit is jelentenek ezek? A 2,4 GHz és az 5 GHz azokat a frekvenciasávokat jelölik a készülékek leírásában, ahol a készülékek működnek. Egy otthoni felhasználónak, aki csak internetezni akar, nem kell ugyanolyan router, mint egy vérbeli gamer-nek, egy multimédiás rajongónak vagy egy kisvállalkozásnak. Aki csak ilyen célra szeretné használni, annak tökéletesen megfelel egy egysávos router, ami egy egyszerű Wi-Fi kapcsolatot hoz létre és a kezelőfelületén egyszerű a beállítása is. A 15-20 ezer forintos árkategóriában azonban már feltűnnek a kétsávos routerek is, melyek a 802.11n szabvány lehetőségeit kihasználva képesek a szokványos 2.4 GHz-es frekvenciatartomány mellett az 5 GHz-es sávban is működni. Ez a tartomány lehetővé teszi a játékot, nagyméretű fájlok és videók megosztását is, így ez a típus a magasabb igényekkel rendelkezők számára lehet fontos. Azonban azt tudni kell, hogy az 5 GHz-es jelek nem jutnak el olyan messzire, mint a 2.4 GHz-en sugárzott jelek, így a tervezésénél a távolságot mindenképp érdemes számításba venni!



Mik azok a szabványok?

A különböző szabványoknak, különböző specifikációi vannak. Az egyre magasabb számmal jelölt szabványok egyre többet és többet tudnak kisebb számozású változataiknál. A szabványokból következtethetünk a sávok számára is. A 802.11 B és G szabványú eszközök a 2,4 GHz-es sávban, míg a 802.11N a 2,4 GHz-es vagy 5 GHz-es sávban is működik. Ezzel szemben a 802.11ac már csak az 5 GHz-es frekvenciasávot használja. Egy készülék rendszerint több szabvánnyal is megvásárolható.



300 Mbps, 900 Mbps, 1900 Mbps...

Amikor routert vásárolunk, hamar észrevehetjük, hogy a legtöbb készülék esetében jelzik a router maximális sebességét. De, honnan tudjuk, melyikre van szükségünk? Pár évvel ezelőtt még a 300 Mbps (Megabit per sekundum) volt az átlagos Wi-Fi sebesség. Ez azt jelenti, hogy tesztelés alatt, zavaró jelektől mentes körülmények között a router képes elérni akár a 300 Mbps-os adatátviteli sebességet is. Azóta azonban ezek a készülékek már képesek elérni az 1750 Mbps-os vagy 1900 Mbps-os sebességet is. Mégis igen valószínűtlen, hogy használat során is hozni tudja ezt a teljesítményt a router, hiszen nem zavaró jelektől mentes környezetben működtetjük. Természetesen a router sebességének semmi köze a gyorsabb internetkapcsolathoz, hiszen, ha az alapvetően gyengébb, vagy rosszabb, azt egy nagyobb teljesítményű router nem javítja fel. Ez azt jelenti, hogy vásárláskor figyelembe kell vennünk a szolgáltatónk, illetve a díjcsomagunk által biztosított internet sávszélességét is, hiszen fölösleges nagyobb teljesítményű, drágább router, ha nem tudjuk kihasználni. Amiben egy gyors router a segítségünkre lehet, az a belső hálózat teljesítménye. Befolyásolja, hogy a különböző eszközök milyen sebességgel tudnak egymás között fájlokat, képeket, videókat, zenéket megosztani.



Végül, de nem utolsó sorban, meg kell vizsgálnunk, mennyit bír számítógépünk, milyen teljesítménnyel tudunk számolni.

Tehát a legfontosabb router vásárlása esetén, hogy eldöntsük, milyen célra szeretnénk alkalmazni, milyen funkciókat várunk el tőle, szeretnénk-e közvetlenül csatlakoztatni a nyomtatóhoz, vagy külső adattárolóhoz. Amennyiben ezekre a kérdésekre megtaláltuk a választ, meg fogjuk találni a tökéletes készüléket is.