Egyre több időt töltünk az íróasztalnál a számítógép előtt, ami az egészségügyi szakemberek szerint erősen rongálja a szervezetet, legfőképpen a szemünket. Így, nem véletlen, hogy a jó monitor beszerzése mellett a második legnagyobb igényhalmaz az asztali lámpákhoz kapcsolódik.
Az asztali lámpák direkt megvilágításúak, vagyis nem szórt fényt bocsátanak ki, mint például egy mennyezeten elhelyezett lámpa. Mivel a számítógép monitorján nem tükröződhet a világítás, így érdemes közvetlen és közvetett világítást is alkalmazni. A közvetett világítást az asztali lámpa adja, a közvetlen világítást pedig egy mennyezeti lámpa, ezzel kiküszöbölhetjük a kápráztató hatást. Napjaink egyik leggyorsabban fejlődő technológiai ágazata a világítástechnika, ez a gyors fejlődés a különböző típusú fénycsőnek, elsősorban a LED-ek változásának köszönhető. Az asztali lámpák a funkcionális világítási módokhoz sorolhatók, de mire figyeljünk beszerzéskor?
- Úgy tűnhet, nyilvánvaló, de akkor is meg kell vizsgálni a munkaterület méretét. Ha kell, hogy a fény egy nagy területet világítson be, akkor értelemszerűen más fényforrásra, a fényintenzitás erősítésére van szükség.
- Fontos meghatározni hány lux (megvilágítás erősségének mértékegysége) fényerő szükséges egy asztali megvilágításhoz. Íráshoz, olvasáshoz általában 500-800 lux szükséges, számítógépes munkához 300 lux fényerő kell.
- A fénycsőválasztás fontossága is lényeges. Hagyományos izzók (rövid élettartamúak és elavultnak tartják őket), halogén lámpák (világos, tiszta fényt bocsátanak ki, amely kiküszöböli az árnyékokat és csökkenti a tükröződést), LED-ek (talán ezek a legideálisabbak), full spektrum világítás (a legfehérebb és a legfényesebb fény).
- A sugárzási szög azt mutatja meg, hogy a fényforrás milyen térszögben teríti a fényt. A halogén izzó mindössze 36°-os, szűk sugárzási szögű fényforrás, azaz szinte csak maga alá világít, innen kapta a nevét is: spot (pont) lámpa.
- A lámpa megválasztásánál lényeges szempont, hogy villódzásmentes, megfelelő fényerősségű, és állítható legyen. Ez utóbbi biztosítja, hogy mindig oda tudjuk irányítani a fényt az asztalon, ahol a munkát végezzük.
- A fényáram vagy fényerő (lumen) sokak szerint teljesen lényegtelen érték. Sajnos ezt sok gyártó és importőr is így gondolja, így lesz ez a szám a legtöbben esetben csak egy marketing érték, amit úgy határoznak meg, ahogy éppen nekik tetszik.
- A színvissszaadási-értékkel (CRI) talán ugyanez a probléma. A természetes napfény CRI 100. A legtöbb szabványos „meleg fehér, hideg fehér és a nap fényében" fluoreszkáló izzók tartománya 60-75 CRI.
- Színhőmérséklet azaz, hogy milyen színű fénnyel világítson a fényforrás. A LED lámpáknál választható, lehet a hagyományos sárgásfehér (meleg fehér), vagy a természetes fehér fényhez közelebb álló kékes-fehéres (hideg fehér). A „puha” fények jobban segítenek a munkára összpontosítani, mint az erős éles megvilágítás. A világítótestek színhőmérsékleténél a lehető legtermészetesebbel érjük el az optimális hatást. Színvisszaadási index, a színhőmérséklet és a fényáram függetlenek egymástól. Az is lehetséges, hogy két különböző lámpa ugyanazt a hőmérsékletet és mégis eltérő színvisszaadási indexet és fényáramot produkál.
- A technikai wattitás a fényforrás dobozára írt fogyasztást jelenti, azaz a gyártók így jelölik a különböző teljesítményű fényforrásokat.
- Technikai újdonság a dinamikus vagyis időszakonkánt változó fényerejű lámpa. Ez a fajta lámpa segít az egyensúlyteremtésben, és javítja a közérzetünket is, ha hosszú órákat töltünk mesterséges fény mellett.
- A megfelelő íróasztallámpa állítható magasságú, több irányba forgatható, burája megakadályozza, hogy a szemünkbe világítson, valamint fényereje is állítható. Különösen praktikus, ha a lámpa nagyítóval is rendelkezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése