A HP története

A Hewlett-Packard, ismertebb nevén HP története két egyetemista, és a Szilícium-völgy története. 

A két fiatal a Stanford Egyetem elvégzése után elhatározta, hogy közös vállalkozásba kezd. Bill Hewlettről és David Packardról van szó, az 1934-ben végzett mérnökökről, akik egykori professzoruk ösztönzésére, Packard házának garázsában kezdték el a munkát. 1938-at írtunk ekkoriban, a helyszín pedig a kaliforniai Palo Alto.

A környék később az elektronika és a számítástechnika fellendülésével „Szilícium-völgy” néven vált ismertté az ide települt jelentős számítástechnikai ipar révén. Ma itt található többek között az Apple, Adobe, Google, eBay, Intel, NVidia, SanDisk, Sun és a Yahoo központja. Felvirágoztatásában nem kis szerepe volt a Hewlett-Packardnak, így egyes vélemények szerint az a bizonyos hátsó garázs a legendás völgy születési helye.

A cég eredetileg inkább mezőgazdasági és ipari elektronikus termékek gyártását tartotta fókuszban. Később azonban úgy döntött, hogy jobban összpontosít a jó minőségű elektronikus vizsgálati és mérési eszközök készítésére.

A 1940-es évektől rengeteg elektronikus vizsgálati berendezést gyártott, többek között jelgenerátorokat, feszültségmérőket, oszcilloszkópokat, frekvencia számlálókat, hullám elemzőket, és számos más eszközt készített. Termékeik megkülönböztető jellemzője volt a mérési határértékek kitolása és a pontosság, a HP eszközök sokkal érzékenyebbek, pontosabbak, és precízebbek voltak, mint a hasonló berendezések.
1960-ban a cég összefogott a japán Sony és a Yokogawa Electric vállalatokkal termékek japán gyártására. A termékek nem arattak nagy sikert, mivel Japánban túl magasak voltak a HP designjegyeket magukon hordozó termékek gyártási költségei.

1966-ban betört a számítógépes piacra saját HP 2100 és HP 1000 névre keresztelt miniszámítógép sorozataival. Ezen a néven 20 évig gyártottak termékeket, amelyeket a HP 9800 és HP 250 sorozatú asztali és üzleti számítógépek követtek.

1984-ben, HP bevezette a tintasugaras- és lézernyomtatókat. Ezzel együtt indult meg a szkenner gyártás is. Később sikeres multifunkciós termékeket fejlesztettek, amelyek egyben voltak nyomtatók, szkennerek, fénymásolók és faxok. Elindult a HP LaserJet-tel gyártása, ami rendkívül népszerű vonal volt a lézernyomtatók piacán.

A 1990-es években, HP kibővítette a számítógépes termékcsaládot, amely kezdetben az egyetemi, kutatási és üzleti felhasználók számára készült. A cég 2005-ben, a hpshopping.com-on független leányvállalatot indított, melynek célja a közvetlenül a fogyasztóknak történő eladás volt az interneten.

Az NVIDIA története

Az nVIDIA Corporation egy kaliforniai székhelyű, elsősorban korszerű grafikus processzorai révén ismert számítástechnikai vállalat. Újabban több platformhoz (PC, Macintosh, XBox és PlayStation 3) is gyárt perifériákat. 

Felirat hozzáadása

A céget 1993-ban alapította Jen-Hsun Huang, a jelenlegi cégvezető, Curtis Priem, és Chris Malachowsky. 2000-ben felvásárolta riválisát a 3dfx-et, az egyik legnagyobb céget az iparágban, 2005. december 14-én az ULI Electronics vállalatot, 2006 márciusában a Hybrid Graphics vállalatot, majd 2007. január 5-én bejelentették, hogy befejezték a PortalPlayer, Inc. akvizícióját.

1995-ben kiadták első NV1 elnevezésű grafikus kártyájukat. Quadratic surface technológiával, integrált audió kártyával és Sega Saturn porttal rendelkezett. Több Saturn játékot átportoltak PC-re az NV1 segítségével, ilyen volt a Panzer Dragoon és a Virtual Fighter.

A piaci érdekeltsége a Microsoft DirectX bejelentésével megszűnt. Következésképpen az NV1 fejlesztése folytatódott, de már egy új név alatt, ez volt az NV2 project, amibe dollármilliókat fektettek be. A Sega remélte, hogy az integrált audió és grafikus chip lefaragja a gyártási költségeket, így olcsóbban elő tudja állítani a következő konzolját. Hamarosan rá kellett azonban jönnie, hogy a quadratic surface technológia nem a járható út, így az NV2 fejlesztése sosem fejeződött be.

Az nVIDIA cégvezetője, Jen-Hsun két sikertelen termék után rákényszerült, hogy változtasson valamin, hogy a céget életben tudja tartani. Felvette ezért David Kirk, Ph.D. tudományos szakembert, aki szoftverfejlesztőként dolgozott a Crystal Dynamics vállalatnál.

A cég átalakítása során a teljes DirectX támogatás mellett döntöttek, és lemondtak a multimédiás funkcionalitásról a költségek leszorítása érdekében. A vállalat bevezetésre hozott egy 6 havi termékkiadási ciklust. Egy termék jövőbeni kudarca ezáltal nem veszélyezteti a cég fennmaradását.

Miután elérték, hogy piacvezetőként integrált grafikus chipkészletet tudtak szállítani, az nVIDIA újabb célként tűzte ki, hogy megduplázzák a pixel pipeline számát a chipen, hogy újabb teljesítménynövekedést érjenek el.

1999 őszén látott napvilágot a GeForce 256 (NV10). 120 MHz-en futott és profi videógyorsítóval, mozgás kompenzációval, hardware-es alpha-blendig-gel, és 4-pixeles pipeline-nal látták el. A GeForce lesöpörte vetélytársait, köztük az ATI Rage 128-at, 3dfx Voodoo 3-at, Matrox G400 MAX-ot, és a RIVA TNT2-t.
Sikerei révén, együttműködésre jutott a Microsoft-tal, miszerint az nVIDIA fejleszti a GeForce 3 grafikus kártyát az Xbox játék konzolhoz. A vállalat legjobb mérnökei minden idejüket a projektbe fektették.

A családias bevásárlóközpontokat kedvelik a magyarok

Egy 21 országra kiterjedő kutatásából kiderült, a magyar vásárlók a lakóhelyük közelében lévő bevásárlóközpontokat jobban kedvelik az óriásplázáknál, illetve inkább vásárolnak a megszokott helyeken az internet helyett. A bevásárlóközpontok tulajdonosainak ezért is érdemes folyamatosan fejleszteni a központjaikat.

Felirat hozzáadása

A CBRE legújabb kutatása (How Consumers Shop 2014) 21 európai és közel-keleti országban 21 ezer embert kérdezett meg a vásárlási szokásaikról. Az eredményekből kiderült, hogy a vásárlók szívesen mennek felújított plázákba és előszeretettel keresnek fel új üzleteket, illetve a már ismert márkák bővített üzleteit. Azok a látogatók, akik magasabb keresettel rendelkeznek, jobban méltányolják a fejlesztéseket és a modern műszaki adottságok is jó hatást gyakorolnak a vásárlók kiadásaira. A vásárlók jellemzően örülnek a változásoknak, ugyanis a megkérdezettek 40 százaléka szerint történt valamilyen komolyabb fejlesztés az általuk látogatott plázákban. Míg a magyar vásárlók körében kiemelkedően magas azoknak a száma, akik nem érzékeltek újítást az elmúlt években, ezért különösen érzékenyek vagyunk bármilyen pozitív változásra.

A fontossági lista szinte minden országban ugyanaz; az árszínvonal, a tisztaság, a biztonság és az ingyenes parkolás a legfontosabb a vásárlók számára. A felmérésből kiderült, az idősebbek számára az ingyenes parkolás, míg a fiatalabbak számára a wi-fi lefedettség, a boltok kínálata és az éttermi kínálat bír vonzerővel.

A vásárlói preferenciák alapján a jelentésében három jól elkülöníthető csoport rajzolódik ki:
1.   a „pláza-társadalmak”, ahol a fogyasztók élményt és újszerűséget várnak el a plázáktól: ilyenek a dél-európai országok és Írország, valamint Románia;
2.   a „haszonelvű vásárlók” országait, ahol a praktikum a legfontosabb hívó szó: ilyenek a skandináv országok, illetve térségünkben Csehország;
3.   az „európai mainstream” pedig a két szélsőség között áll: a legtöbb vizsgált ország ebbe a csoportba tartozik. Hazánk is Ausztria és Nagy-Britannia mellett.

„Az elmúlt években a magasabb sajáttőkét felmutató tulajdonosok képesek voltak beruházni, főleg a nagy, domináns plázákba, gyakran a kisebb bevásárló-központok rovására. Ugyanakkor a kisebb plázák és a sétálóutcák továbbra is látogatottak és sok vásárló számára különösen fontosak, ezért ezeknek a fejlesztése is fontos.” - mondta John Welham, a CBRE európai kiskereskedelmi befektetésekért felelős vezetője.

A magyar vásárlókra jellemző, hogy a családias és a lakóhelyük közelében lévő bevásárlóközpontokat jobban kedvelik a nagy plázáknál. Ezen kívül jobban szeretnek bevásárló-utcákban vásárolni a közép- és kelet-európai országok lakóihoz képest, de ez a szám nyugaton még nálunk is nagyobb. Nem rettennek vissza az utazástól sem, ez a nyugat-európai és a skandináv országokra egyáltalán nem jellemző. Kiderült, ahogy a jövedelmek nőnek, az utazási kedv arányosan csökken az európai országok vásárlói között.

„Mi magyarok vagyunk a legoptimistábbak a régebbi, lakókörnyezetünkhöz közel álló plázákkal kapcsolatban: a magyar vásárlók túlnyomó többsége szerint ezek a bevásárló-központok sikeresen felveszik a versenyt az online vásárlással is - ezt a svájciak is így gondolják, és tökéletesen ellentétben van a román vagy a brit fogyasztók véleményével.” - tette hozzá Borbély Gábor.

Érdekes eredmény, hogy a magyarok meglepően aktívak az interneten, szívesebben böngészünk és informálódunk az internetes portálokon, mint a boltokban, de ennek ellenére a vásárlások alkalmával a boltokat részesítjük előnyben. Az online vásárlások száma a magyarok körében csupán 45 százalék, ez az arány Csehországban például több mint 70 százalék, de Románia is megelőz minket 63 százalékkal.
„Ez rámutat arra, hogy a jövőben is nagyon fontos marad a márkakommunikációban a fizikai boltok szerepe. Habár a kereskedőknek készülniük kell az online további térnyerésére – applikációk fejlesztésével, vagy a közösségi média alkalmazásával, az értékesítés klasszikus csatornája, a bolt szerepe megmarad.” – tette hozzá Kákosy Zsolt, a CBRE ingatlan-vagyongazdálkodási divíziójának vezetője.