Hamarosan jön a Samsung Glalaxy S5 ujjlenyomat szenzorral

Február 24-én, a Mobile World Congress, keretében mutatták be, Barcelonában a Samsung Galaxy S5 modelljét, amely beépített ujjlenyomat leolvasójával versenyre kelt az Apple iPhone 5S-sel. 

A Sammobile múlt héten megjelent leírásából már eddig is sokat megtudhattunk a várható újításokról, így arról is, hogy az okostelefon képernyőjének feloldására ujjlenyomat szenzort építettek be. Az úgynevezett „home button” gombhoz, ami a készülék alján, a képernyő alatt található, akárcsak az iPhone 5S esetében. Az ujjbegyünket lapjával a home button-ra szorítva olvassa be ujjlenyomatot a szenzor, ellentétben a korábban felröppent pletykákkal, melyek arról szóltak, hogy a Samsung az érintőképernyő teljes felületét fogja ujjlenyomat szenzorként használni.

A készülék feloldásán kívül tulajdonosa hét másik ujjlenyomatot rendelhet hozzá az egyes alkalmazásokhoz, de emellett a hagyományos biztonsági módszerek továbbra is elérhetőek, mint a PIN kód használata, továbbá PayPal-on történő fizetés esetén is helyettesíthető a biztonsági kód az ujjlenyomat olvasással.

Az ujjlenyomat olvasó az új divatőrület az okostelefonok világában. Az iPhone legújabb modelljén kívül a HTC One Max is rendelkezik már ezzel a funkcióval.

Habár csak egy hónappal ezelőtt röppentek fel a pletykák a Galaxy S5 ujjlenyomat szenzoráról, a Samsung vezérigazgatója már azt is közölte, hogy dolgoznak az írisz-olvasó biztonsági technológia kidolgozásán és okostelefonba építésén.

Az egyébként vízálló készülékben az ujjlenyomat olvasón kívül pulzusmérő és 16 megapixeles kamera is helyet kapott, utóbbiról azt mondják, jóval gyorsabb auto focusra lesz képes, mint az elődök. A „gyermek mód” használatával pedig letilthatunk bizonyos alkalmazásokat és funkciókat, így ha a gyerek kezébe adjuk a telefont, nem kell félünk, hogy e-mailt küld a főnökünknek vagy kínos képet posztol a Facebookra. A Samsung Galaxy S5 világszerte április 11-én kerül forgalomba, akárcsak a Samsung új okosórája, a Gear 2, amelyet a Gear-hez képest több fitness funkciót tartalmaz, és háromszor hosszabb a működési ideje.

Hat ok a raktárpiac mellett 2014-ben

A szakértők szerint az ellátási lánc hatékonysága, a bérleti díjak növekedése és a befektetések hajtják az ipari ingatlan szektort 2014-ben.

A világ vezető ingatlan-tanácsadója, a CBRE hat kulcstényezőt határozott meg az ipari és logisztikai ingatlanpiacon az idei évben: a növekvő befektetések, az emelkedő bérleti díjak, az online kereskedelem, az ellátási lánc hatékonysága, a felzárkózó piacok fejlődése és a fejlesztések is jelentős hatással lesznek a szektorra az idén.

1.   Emelkedő bérleti díjak
A díjak növekedése ismét megindult, és jelentős hatással lesz az ipari és logisztikai szektorra 2014-ben. A 2013-ban fellendülő GDP 1,3,  az ipari kibocsátás 1,8 százalékkal nőhet az idén az EU 28 országában. A növekedés főleg az Egyesült Királyságra lehet jellemző, mielőtt átterjedne Németországra, Franciaországra és a kelet-közép-európai térség egyes gazdaságaira.


2. Folytatódó befektetési lendület
A befektetők figyelme már tavaly az ipari ingatlanszektor felé fordult, és ez a lendület 2014-re is várhatóan fennmarad. A befektető-fejlesztők és az állami alapok, illetve a tengerentúli nyugdíjalapok közötti partnerségi megállapodások a tavalyi év során bővültek és várhatóan továbbiak követik őket. A magánbefektetők növekvő étvágya is egyértelműen érződik a piacon. A lendület tükrözi a befektetői logika szélesebb elfogadottságát számos befektetői csoportban, a fellendülés időszakában megszokott magasabb hozam igazolásán túl is. A jó lokációk magasabb árazása lesz a válasz a befektetési aktivitás növekedésére, a bérlői kereslet esetében pedig ciklikus növekedés várható, tovább lendítve a befektetők aktivitását.

„Az ipari ingatlanszektorba történő befektetések minden más szektort felülmúlva, 50 százalékkal nőttek a tavalyi évben, és idén további lendület várható. A szakértő fejlesztő-befektetők és a befektetési alapok megállapodásai – hasonlóan az Egyesült Államokhoz, ahol tavaly a befektetések szintje nőtt és a tőkeköltség csökkent – növelték az amerikaiak érdeklődését az európai piac iránt.” – nyilatkozta James Markby, a CBRE európai ipariingatlan-befektetési piacokért felelős vezetője.


3. Innováció a megrendelések teljesítésében és a szállításban
Az online kereskedelem növekedése miatt néhány piacon több mint 40 százalékkal nőttek a logisztikai bérleti tranzakciók, és miután az e-kereskedelem várhatóan kétszámjegyű növekedést produkál a következő öt évben, az ezt kiszolgáló ingatlanok iránti bérlői kereslet továbbra is erős marad. A szállítás sebességének és megbízhatóságának növelése érdekében végzett fejlesztés az egyik lényeges korlátja az online kereskedelemnek – a fogyasztónak a szállítás számít. A szektorban erősödhet a verseny, ami lehetőséget teremt a csomagszám növelésére, illetve speciális vagy helyi kapacitások megszerzésére. A megbízható, költséghatékony rendszerek iránti kereslet miatt a csomagszállítási rendszerek további fejlesztése is várható. Ez a nagy áteresztőképességű, városi logisztikai létesítmények hálózatának sűrítését is igényli.


4. Felzárkózó piacok növekedése
Kelet-Európa és Afrika néhány gazdasága profitálhat a kereskedelmi partnerek növekvő fogyasztásából. Az előrejelzések szerint a felzárkózó országok növekedése az EMEA-régióban lesz a legerősebb: Afrika legnagyobb hat piaca például 4,6 százalékkal nőhet az idén, messze felülmúlva az 1,6 százalékos német, vagy a 2,4 százalékos brit bővülést. „Egyre több cég választja Afrikát, mint növekedési tervének expanziós célpontját. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével ez jelentős bővülést jelent a szerződéses logisztikai piacon az elkövetkező években.” – mondta Richard Holberton, a CBRE európai ipari ingatlanpiaci kutatásokért felelős vezetője.


5. Az ellátási lánc hatékonysága
Az ellátási lánc még hatékonyabbá fejlesztése érdekében a bérlők, kereskedők és a logisztikai szolgáltatók szigorú költségmenedzsment-programokat valósítanak meg. Mindazonáltal annak érdekében, hogy megfelelően átfogó és hatékony szolgáltatást nyújthassanak, egyensúlyozniuk kell a költségmenedzsment és a befektetési célok között. A Nyugat- és Kelet-Európa közötti kapcsolat fejlődésével és az ipari kibocsátás növekedésével még több outsourcing-megbízást kapnak a specializált logisztikai vállalatok.


6. A fejlesztések újrakezdése
A feltételek megértek arra, hogy a fejlesztések széles körben újrainduljanak 2014-ben. A „build-to-suit” (igény szerint épített) fejlesztésektől eltekintve az ipari és logisztikai fejlesztések nagyon lelassultak az elmúlt időszakban. A piac fejlődése és a jelentősen javuló befektetői étvágy arra bátorítja a befektetőket, hogy számos helyszínen új fejlesztésekbe kezdjenek.

Okosóra

A kütyüvilág legújabb és legtrendibb dobása a 2013-ban piacra került okosóra. Feltalálója, Eric Migicovsky célja az volt, hogy állandó zsebből előhalászás nélkül tudja megnézni értesítéseit, vagy lapozhasson lejátszási listájában. 

Az okosóra segítségével az iPhone, iOs és Androidos telefonok egyszerű funkcióit irányíthatjuk. Mindezt az óra és a telefon közötti Bluetooth összeköttetés teszi lehetővé. Mennyivel egyszerűbb és diszkrétebb az óránkra, egy hagyományos kiegészítőre pillantani, mint előkapkodni a telefonunkat minden ötödik percben! Bizony, hasznos lehet ez az egyszerűsített okostelefon használat vezetés közben, tárgyaláson, vagy ha éppen sietünk, nem utolsó sorban pedig állandóan kéznél van.

A Pebble forradalmi találmányának természetesen villámgyorsan megjelentek versenytársai is, és olyan óriások dobtak piacra saját okosórát, mint a Sony, a Samsung vagy akár az Adidas. Olcsóbb változatok is készülnek kevésbé ismert márkajelzéssel, így az 100-500 dolláros órákon kívül elérhető például az Archos 50 dolláros változata is. Az okosórában rengeteg lehetőség van, számos dizájner tervezett igen különleges megjelenésű okosórát, a piaci verseny pedig újabb és újabb funkciókkal bővíti az új termékeket, habár Eric Migicovsky eredeti elképzelése épp az volt, hogy a lehető legegyszerűbb megjelenésű és funkciókkal bíró órát alkosson a könnyű és gyors használhatóságért. Érdemes szemmel tartani az okosóra piacát, elképzelhető, hogy hamarosan minden üzletember kiegészítőjévé vagy nagyvonalú üzleti ajándékok tárgyává válik.

A 3D nyomtatás

A XXI. század forradalmi találmánya a 3D nyomtatás, amire praktikussága miatt egyre nagyobb a kereslet.

Mi is ez az eszköz?

A 3D nyomtatót a tintasugaras nyomtatók továbbgondolásaként hozták létre, olyan tárgyak, prototípusok kialakítására, amit 3D-ben szeretnének modellezni. A nyomtató szó ne tévesszen meg senkit, nem egy sima papírra készült 3D-s képről van szó, hanem egy térbeli, körbetapogatható alakzatról! A nyomtató különböző rétegek ráolvasztásával hozza létre a kívánt modellt, így ezt az eljárást additív gyártási eljárásnak is nevezik, szemben a hagyományos nyomtatással, ami szubtraktív gyártási eljárás.

Mikor született meg az ötlet?

Az eljárás valójában már sokkal régebben kipattant a tudósok fejéből, azonban csak a XXI. században kezdődött a térhódítás. Az első ilyen gépek az 1980-as években jelentek meg, de ezeknek korlátozottak voltak a felhasználás lehetőségei. Maga az ötlet – bármily hihetetlen is – két tudós kísérletezéséből, 1955-ből ered. Ők egymásra olvasztottak rétegeket, abból a célból, hogy térbeli elemek jöjjenek létre. Az első piacképes gyártmány 1990-ben jelent meg.

Miért előnyös ez az eljárás?

A 3D modellezésnek nagy előnye, hogy környezettudatos. Ugyanis egy műanyag, fa vagy bármilyen modell kialakítását korábban egy tömbből faragták, csiszolták, ami sok, járulékos hulladékanyagot eredményezett. A 3D-s nyomtatás folyamata azonban hozzáad az anyaghoz, nem elvesz abból, így építi fel a tárgyat. Az nyomtatáshoz porrá őrölt anyagot, zsinórhoz hasonló „tintát”, vagy valamilyen speciális folyadékot használnak. Volt, hogy méhviasszal és csokoládéval is kísérleteztek a kutatók (ez utóbbiak biztosan édesszájúak lehettek és Valentin napra csokinőt nyomtattak maguknak), tehát a felhasználási lehetősége igen sokoldalú. vagy inkább az lehetne. A szerkezet általában fém, illetve műanyag port rétegez egymásra, amit egy szoftver vezérel. Ez ahhoz hasonlít, amikor a lézernyomtató viszi fel a tintát a papírra. A módszerből látszik, hogy kevés felesleges anyag keletkezik, szemben a faragásos eljárással. Ma már olyan területen használják, mint ruházati kiegészítők, fogkoronák, repülőgép alkatrész és sok más tárgy gyártása.

A kereskedelmi forgalomban kapható 3D nyomtatók műanyagból hoznak létre szilárd, de mégis rugalmas anyagot.  Erről a nyomtatóról itt lehet megnézni egy kis videót, amiben látszik az eljárás nagyszerűsége. A készüléket nem kell közvetlen számítógéphez kapcsolni, USB bemenete van így, nincs helyhez kötve. Ahhoz hogy az USB-re tölthessük a modellünket, először meg kell alkotni a nyomtatóhoz adott szoftver segítségével. Ehhez tudunk regisztrálni a www.cubify.com oldalon, és onnan le tudjuk tölteni a szoftvert. A tárgyat 3D-ben modellezi a program, és azt is megadja mennyi idő alatt fog elkészülni. A géphez csatlakoztatva az USB-t el is kezdhetjük a nyomtatást. Nagyobb üreges tárgyak esetében, a belsejében létrehoz olyan összekötéseket, amik megakadályozzák, hogy könnyedén össze lehessen roppantani azt.

A jövőben a hagyományos nyomtatás mellett valószínűleg sok iparágban elterjed ez az eljárási mód, amit ez a videó is jól illusztrál, hiszen egy házat építenek ezzel az eljárási módszerrel. Érdemes tehát figyelembe venni, hogy a jövő technológiája ebbe az irányba mutat.

Vállalkozásfejlesztés pályázati pénzből

Manapság egyre több forrásból tudjuk előnyhöz juttatni vállalkozásunkat. Érdemes figyelni a pályázatokat, naprakésznek lenni az új szabályok tekintetében.

A vállalkozások életében szükség van a folyamatos megújulásra és fejlődésre, hiszen nem életképes az a vállalkozás, amely nem alkalmazkodik, idomul a környezet változásaihoz, és nem képes megfelelni a kihívásoknak. Ahhoz, hogy egy cég nehéz gazdasági környezetben is talpon maradjon, esetleg egy belső zavar után talpra álljon, elsősorban tőkére és persze egy ötletre van szükség. Most a tőke részéről adnék összefoglalót. Nagyon sok lehetőség áll előttünk, de gyakran észre sem vesszük őket.

EU-s források

Mivel az Európai Uniónak elkülönített forráscsoportja van a támogatásokra, a 2003-as EU csatlakozási szerződés aláírása óta, de inkább 2004-től mi magyarok is jogosultak vagyunk arra, hogy ennek egy részére pályázzunk. A csatlakozás előtt álló országok támogatásokhoz juthatnak a Kohéziós Alapból, míg a tagállamok, így Magyarország is, a Strukturális Alapból juthat forrásokhoz.

A Strukturális Alapok az EU regionális politikájának megvalósítását, azaz a régiók társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeinek mérséklését segíti. Támogatásainak túlnyomó része Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kerül felhasználásra. A Nemzeti Fejlesztési Terven belül kiemelt fontosságú a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP). Ez a program, a gazdaság általános versenyképességét kívánja javítani, beruházások támogatásával, továbbá a kis- és középvállalatok technikai modernizálásával, innovációs tevékenységük támogatásával. Továbbá segíteni próbál korszerű menedzsment ismeretek átadásával növelni a társadalmi kohéziót és a foglalkoztatást. Ezek a támogatások konkrét projektek megvalósítására adhatók. A tervek kiválasztása gyakran pályázati kiírás útján zajlik. A támogatás lehet visszatérítendő támogatás, vagy vissza nem térítendő. Az utóbbi kedvezőbb típusból is igen sokat találhatunk. A pályázatokat további két csoportra, az elő és utófinanszírozású támogatásokra bonthatjuk, melyeket általában a beruházási projektekre írják ki. Ez lehet vállalkozási infrastruktúra, géppark, telephelybővítés, fejlesztés. Emellett gyakoriak a bértámogatások is, amelyekkel az alkalmazottak bérköltségeit, vagy az ahhoz tartozó járulékokat válthatjuk ki egy meghatározott időre.

Az ilyen jellegű lehetőségeket különböző pályázatfigyelő honlapokon követhetjük és a pályázatírás ma már egy külön szakmának számít, így a könnyebbség és pontosság érdekében külön céget is megbízhatunk erre, akik gyakran „csak” sikerdíjért cserébe nyújtanak ilyen jellegű szolgáltatást. Amennyiben nem akarunk egy viszonylag nagyobb összeget erre fordítani, úgy természetesen mi magunk is belekezdhetünk a pályázatírásba, és annak benyújtását mi is lebonyolíthatjuk. Ehhez azonban mindenképp fontos, hogy ügyvédi és könyvelői segítséget kérjünk.

Közbeszerzésről érthetően

Vállalkozások és cégek esetében nagyobb értékű beszerzés esetén, illetve pályázaton elnyert állami támogatás igénybevételekor találkozhatunk a közbeszerzéssel. Az eljárás lebonyolításához és annak megismeréséhez szeretnék segítséget adni az alábbiakban. 

A közbeszerzés meghatározott tárgyú és értékű szolgáltatások, illetve fogyasztási cikkek költségvetési szervek által történő beszerzését jelenti. A közbeszerzésekről szóló jelenleg hatályos törvény a 2011.évi CVIII. törvény. A hazai szabályozás több alapvető elven nyugszik, melyek a következők: verseny tisztaságának és nyilvánosságának biztosítása illetve tiszteletben tartása; az ajánlattevők esélyegyenlősége és egyenlő bánásmód biztosítása; illetve a nemzeti elbánás. Ezek betartása mellett az ajánlatkérő és az ajánlattevő folytathatja le jogi úton a közbeszerzési eljárást.

A törvény részletesen szabályozza mindkét résztvevői kör lehetséges szereplőit. Röviden összefoglalva az ajánlatkérők az állam, a regionális és helyi hatóságok; az úgynevezett közjogi szervezetek; illetve ezek társulásai. Az ajánlattevők: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki/amely a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz. Ajánlattevőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is. Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot, ez ugye a konzorcium. Ehhez új gazdasági társaságot is alapíthatnak, de ezt akár az ajánlatkérő elő is írhatja. Az eljárás könnyebb lebonyolítása érdekében szakembereket is bevonhatunk a folyamatba: ügyvédet; hivatalos közbeszerzési tanácsadót; beruházás-lebonyolítót és jogi szakértőt.

Közbeszerzési eljárás

A közbeszerzés a jogértelmezésben egy gyűjtőfogalom, melyet általánosságban használunk. A közbeszerzésen belül rengetegfajta eljárási mód van (a törvény több mint 70 darabot ismer). Alapesetben a közösségi értékhatárokat meghaladó nyílt eljárásról beszélünk. A közbeszerzési értékhatár mutatja meg, hogy milyen eljárást kell lefolytatni, illetve, hogy milyen eljárásrendbe tartozik az adott beszerzés. Az értékhatár függ a közbeszerzés tárgyától. Ezt a törvény pontosan szabályozza, azaz a közbeszerzés tárgya lehet: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás-megrendelés. A közösségi értékhatárokat euró vagy SDR alapon az EU Bizottság rendelete, a nemzeti értékhatárokat pedig forint alapon a költségvetési törvény tartalmazza. A Közbeszerzések Tanácsa az adott évben alkalmazandó, forint alapon számított értékhatárokat évente közzéteszi:

http://www.kbt-tanacsado.hu/index.php/tanacsadas/ertekhatarok

Közösségi értékhatárokat meghaladó nyílt eljárás, mint alapeset

Az eljárás megindítása, külön jogszabályban meghatározott formanyomtatvány (ajánlati felhívás) közzétételével történik. Ebben, meg kell határozni a beszerzés tárgyát és mennyiségét. A felhívást a Közbeszerzések Tanácsa részére kell megküldeni, aki – a hirdetmény ellenőrzését követően – gondoskodik a közzétételről az EU hivatalos lapjában és/vagy a Közbeszerzési Értesítőben.

Az ajánlatkérő köteles ajánlati dokumentációt készíteni, amely tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy szerződéstervezetet. A dokumentációt a potenciális ajánlattevők ingyenesen vagy visszterhesen szerezhetik be. Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattevők és alvállalkozók alkalmasságának feltételeit. Feltételeket lehet szabni gazdasági, illetve szakmai téren. Ezeknek a megléte esetén érkezhetnek be az ajánlatok, melyeknek a bírálatát a megadott határidő után azonnal meg kell kezdeni. Az ajánlatkérő egy legalább hátrom tagból álló bíráló bizottságot köteles létrehozni, amely előkészíti a döntést. A döntés meghozatala után, az eredményt ki kell hirdetni, majd a nyertes ajánlattevővel meg kell kötni a szerződést. A szerződés teljesítését a szerződő félnek kell teljesíteni, engedményezésre nincs lehetőség.

Jogorvoslat és szabálytalanság esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, illetve bírósági útra is lehet vinni a jogsértést, sérelmet.

NGM: a kiskereskedelmi különadó nem ütközik az uniós jogba

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az Európai Bíróság döntése megerősíti a magyar álláspontot, amely szerint a kiskereskedelmi különadó nem valósított meg diszkriminációt a különböző értékesítési formák között. 

Az ítélet nyitva hagyja ugyanakkor azt a kérdést, hogy a kapcsolt vállalakozások esetében sértheti-e az uniós jogot az ágazati különadó árbevétel-összeszámítási szabálya. Az NGM szerdai közleménye szerint az Európai Bíróság ítéletéből következően a hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmával, az uniós jogi alapjogokkal, különösen a letelepedés szabadságával nem ellentétes az olyan adó, mint amilyen – a jelenleg már hatályát vesztett – magyar ágazati különadó volt.

Ezzel az utolsó, ágazati különadót érintő uniós eljárás Magyarország számára pozitív eredménnyel lezárult – emeli ki a közlemény. A közlemény szerint a kormány üdvözli a bíróság döntését, hiszen megerősíti a magyar álláspontot, mely szerint a hazai ágazati különadó sem közvetlen, sem közvetett diszkriminációt nem valósított meg a különböző értékesítési formák, így a franchise-jellegű értékesítés és az üzletláncban történő értékesítés között sem. Az ítélet nyitva hagyja ugyanakkor azt a kérdést, hogy sértheti-e az uniós jogot a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó ágazati különadó kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó árbevétel-összeszámítási szabálya bizonyos esetekben. Ennek eldöntését az Európai Bíróság a hazai bíróságra bízta. A magyar bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó törvényi szabály milyen mértékben érintette a külföldi székhelyű kapcsolt vállalkozással rendelkező hazai cégeket.

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság szerdán ismertette a Hervis-ügyben hozott ítéletét, a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett – azóta már megszűnt – magyar különadóval kapcsolatban. A székesfehérvári törvényszék a Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft. és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága jogvitájával kapcsolatban azzal a kérdéssel fordult az uniós igazságszolgáltatási fórumhoz, hogy az EB állapítsa meg: a szóban forgó különadó összhangban van-e az uniós joggal.

A luxembourgi ítélkező fórum megállapította: az idevágó uniós előírásokat – az EU működéséről szóló szerződés 49. és 54. cikkét – úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes a bolti kiskereskedelem árbevételére kivetett adóra vonatkozó olyan tagállami jogszabály, amely e jogszabály értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősülő, vállalatcsoportba tartozó adóalanyokat arra kötelezi, hogy árbevételüket egy erősen progresszív adómérték alkalmazása keretében adják össze, majd az így kapott adóösszeget egymás között valós árbevételük arányában osszák szét, amennyiben a vállalatcsoportba tartozó és a különadó legfelső adósávjába eső adóalanyok többnyire más tagállamban székhellyel rendelkező társaságok kapcsolt vállalkozásai.

Hogy ez az utóbbi feltétel, vagyis a más tagállami székhelyhez kapcsolt jelleg ténylegesen megvalósul-e, annak ellenőrzése a kérdést előterjesztő bíróság, vagyis a székesfehérvári törvényszék feladata

Csökkent a kiskereskedelmi forgalom az EU-ban

Az Eurostat legutóbbi közleménye szeint csökkent a kiskereskedelmi forgalom decemberben a 28 tagállamból álló Európai Unióban és a 17 tagállamból álló eurózónában is, az egy hónappal korábbihoz képest. 

A hivatal szerint 2013 decemberében az Európai Unióban 0,8 százalékkal, az eurózónában 1,6 százalékkal esett a kiskereskedelmi forgalom a novemberihez viszonyítva, amikor még 0,8, illetve 0,9 százalékos növekedés volt. 2013 utolsó hónapjában az élelmiszerek, alkoholos italok és a dohánytermékek forgalma 0,7 százalékkal mérséklődött az EU-ban és 1,6 százalékkal az eurózónában. Az élelmiszeriparon kívüli kiskereskedelmi forgalom 0,9, illetve 1,8 százalékkal csökkent.

A kiskereskedelmi forgalom legjobban Portugáliában (5,8 százalékkal), Spanyolországban (3,6 százalékkal) és Németországban (2,5 százalékkal) esett vissza, miközben leginkább Nagy-Britanniában (2,6 százalékkal), Máltán (2 százalékkal) és Írországban (1,4 százalékkal) nőtt. Decemberben az unióban 0,1 százalékkal nőtt, az eurózónában 1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben. 2013 egészében az EU-ban 0,2 százalékos, az eurózónában 0,9 százalékos visszaesés volt.

Magyarországon 2013 decemberében havi 1,1 százalékkal csökkent, éves összehasonlításban 1,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. 2013. novemberben 0,4 százalékos havi és 4,8 százalékos éves emelkedést mértek.

Duplájára emelkedett a kereskedelemfejlesztési pályázat keretösszege

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) duplájára, 600 millió forintra emelte a magyarországi kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) értékesítési és beruházási lehetőségeinek bővítését segítő kereskedelemfejlesztési pályázat keretösszegét.

Szatmáry Kristóf, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a kereskedelemfejlesztési pályázatot tavaly októberben hirdette meg a tárca. Az eredetileg 300 millió forintos keretre összesen 174 pályázat érkezett, 2,5 milliárd forintos támogatási igénnyel.

A 600 millió forintra megemelt keretből további 33 pályázó kap támogatást - mondta az államtitkár. Szatmáry Kristóf hangsúlyozta: a kormány célja a kkv-k versenyképességének javítása, exportképességük növelése. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi években a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal közösen ugyancsak indított kereskedelemfejlesztési pályázatot az NGM, ez 2013-ban kibővült és átalakult. A tavaly ősszel meghirdetett pályázat célja a magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének javítása, a hazai kkv-k értékesítési, beruházási és befektetési lehetőségeinek bővítése volt - mondta. A pályázaton elnyert összeg az exporttapasztalatokkal rendelkező vállalkozásokat az üzleti együttműködés további bővítésében, új piacokon való megjelenésben segítheti, míg a kezdő cégeknek az első lépések megtételében segít a külpiacon.

Szatmáry Kristóf elmondta: bíznak abban, hogy a keretösszeg emelésével több tucat magyar kkv kap lehetőséget arra, hogy versenyképes termékével a külpiacokon is megjelenjen, és ezzel járuljon hozzá a nemzetgazdasági bővüléshez. Az NGM által a sajtótájékoztatón kiadott közlemény szerint a pályázók eszközbeszerzésre, áruszállító gépjármű beszerzésére, személyi állomány fejlesztésére, ingatlan beruházásra, valamint kutatás-fejlesztési tevékenységre együttesen és külön-külön is nyújthatnak be pályázatot. A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt befejezési évét követő 3 üzleti évben a pályázat keretében alkalmazott munkavállalói létszámot megtartja. Vállalni kell a cégeknek azt is, hogy a projekt befejezését követő második év végére az értékesítési nettó árbevételének exportból származó részét 5 százalékkal növeli a projekt benyújtását megelőző évhez képest.

A pályázatok keretében igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege legalább 2, legfeljebb 60 millió forint volt.

Átlagosan 34 700 Ft-ot költöttünk karácsonyi ajándékokra

A Cofidis Hitel Monitor legfrissebb, 2014. januári felmérése szerint az átlagos ajándékra költött összeg 34 700 forint volt. A legnépszerűbb ajándékok a ruházat, a kiegészítők, a szépségápolási cikkek, a könyvek, valamint a játékok voltak.

A 2013-as ünnepi szezonban a lakosság 90%-a vásárolt meglepetést legalább egy ember számára, átlagosan 6 100 Ft értékben. A megkérdezettek 10%-a nyilatkozott úgy, hogy nem vett ajándékot senkinek. Az ajándékokon kívül a megkérdezettek 94%-a még átlagosan 23 900 Ft-ot költött el ünnepi készülődésre (pl. karácsonyfa, díszítés, karácsonyi ételek-italok). Az összes karácsonyi költés átlaga 55 400 Ft volt, azonban a fiatal (18-29 éves) korosztály alacsonyabb összeget (42 000 Ft) költött, mint az idősebbek (60 000 Ft). Tízből kilenc hazai lakos vásárolt ajándékot legalább egy ember számára az ünnepek alkalmából. A férfiak körében magasabb azoknak az aránya, akik nem vettek senkinek ajándékot, mint a nők esetén (16% és 5%). Az emberek átlagosan 6 szerettüket lepték meg valamivel.

A 2012-es évhez viszonyítva nem változott érdemben a karácsonyi költések nagyságrendje, a relatív többség (52%) ugyanannyit tudott áldozni a karácsonyi ünnepekre, mint az azt megelőző évben, a lakosság 22%-a többet, míg 26%-a kevesebbet tudott költeni az ünnepekre. Az ünnepekre fordítható pénzösszeg tekintetében a megkérdezettek fele (49%) tekinthető elégedettnek; ők úgy érzik, hogy mindent meg tudtak vásárolni karácsonyra, amit szerettek volna. Megközelítőleg ugyanennyien (51%) vannak azok, akik úgy gondolják, hogy valamivel kevesebbet vagy sokkal kevesebb összeget tudtak fordítani az ünnepekre, mint amennyit szerettek volna. Azok, akik kevesebbet tudtak áldozni az ünnepekre a kívántnál, leginkább a közvetlen családtagoknak szánt karácsonyi ajándékok mennyiségét vagy értékét illetően voltak kénytelenek lejjebb adni az igényekből.

A karácsonyi kiadásokat a lakosság kétharmada (68%) részben a havi fizetéséből finanszírozta, harmaduk gyűjtött kimondottan erre a célra, míg 26%-uk olyan félretett pénzhez nyúlt hozzá, amit nem kifejezetten erre a célra szánt. 6%-uk vett igénybe valamilyen hitelt azért, hogy az ünnepi kiadásokat fedezni tudja.

A hazai lakosság 26%-a online vásárolta a karácsonyi ajándékot. A kutatásban résztvevők többsége utánvéttel fizetett a rendelt árukért, vagy a helyszínen vette át a terméket készpénzes fizetéssel. Az online fizetési lehetőséget kevesen vették igénybe, 14% fizetett bankkártyával interneten keresztül, 18%-uk pedig banki átutalással az ajándékokért.

A karácsonyi szezon legnépszerűbb ajándékai a ruházat, a kiegészítők, a szépségápolási cikkek, a könyvek és a játékok voltak. Relatíve sokan vásároltak még márkás élelmiszert, italt is ajándékként, illetve dísztárgyat és dekorációs kelléket. Nagyobb, drága technikai eszközök kevés helyen kerültek a fa alá, mindössze a lakosság 1%-a vásárolt laptop-ot, asztali számítógépet, netbook-ot, DVD lejátszót vagy házimozit.

Rendezvényszervezés beszerzői szemmel

Ha egy-egy rendezvénynek csak a technikai feltételeit nézzük, már akkor is rengeteg mindenre kell figyelni.

Figyelembe kell venni, hol lesz és milyen típusú a megtartandó rendezvény, hány ember vesz részt rajta, milyen a költségvetés a szükséges eszközök beszerzéséhez, miből mennyi kell, stb. Az emberek nagy része nem is gondol bele, milyen hosszú előkészítési folyamat előz meg adott esetben egy konferenciát, egy tréninget, fesztivált, vagy egy koncertet. Mind külön-külön sajátos technikai háttérrel rendelkezik, éppen ezért a különféle audiovizuális-, illetve más műszaki berendezéseknek a beszerzése is testre szabottan kell, hogy történjen. Halmozottan igaz ez akkor, ha a rendezvényeket cégen belül kell megoldani saját technikával. És még akkor is érdemes képben lenni, ha nem a technikát, hanem a szolgáltatást szerezzük be!

Szabadban vagy zárt légtérben? 

A különféle műszaki berendezések beszerzésénél egyik fő szempont, hogy hol is van az adott rendezvény. Egy konferenciát vagy egy kongresszust általában tető alatt rendeznek meg, míg akár egy koncert, vagy egy zenei, gasztronómiai vagy kulturális fesztivál sok esetben a szabad ég alatt zajlik. Az utóbbiak esetében fontosak a természeti hatások. Az eső, az erős szél, hatással lehet az eszközök működőképességére, mivel a nagy eső, az orkán erejű szél, vagy akár csak az, hogy folyamatosan süt a nap, meglehetősen befolyásolja a színpadtechnika felhasználhatóságát, élettartamát, ezáltal a rendezvény élvezhetőségét. Minden eshetőségre fel kell készülni, az eszközöknek nem csak a beszerzése és elhelyezése, de adott esetben a karbantartása is elvárás. Zárt térben például a vizuális eszközök, a színpadtechnika a rendezvény egész időtartama alatt kifejezőképes marad, ellenben egy szabadtéri rendezvénynél, egy bonyolultabb látványvilágítás nappal nem kifejezetten tudja elérni a célját.

Jelleg és létszám

Egy nagy zenei fesztivál vagy egy nemzetközi konferencia hatalmas tömegeket képes megmozgatni, ezzel szemben egy irodalmi felolvasó est kisebb törzsközönséget vonz. Éppen ezért, más igényeket támaszt beszerzési szempontból. Egy zenei fesztiválon vagy egy koncerten a hangosítás megtervezése döntő fontosságú. Nem mindegy, hogy milyen hangosítási stratégiát folytatunk: rendezvény-, konferencia-, koncert-, vagy kültéri hangosítás. Ahol ezres, tízezres nagyságrendről beszélünk olyan hangfalak, hangládák, illetve mikrofonok szükségesek, melyek segítségével nem csak az első sorokban lévők élvezik a koncertet, de a hátsó sorokban is, ami akár 50-60 méterre vagy még távolabb van. Mindemellett ezen berendezések működtetéséhez olyan személyzet is kell, mely megfelelően képes kezelni azokat. Ez esetben a beszerzésnél nemcsak a megfelelő eszközökre, de szakképzett technikusokra is szükség van.

Egy kisebb rendezvényen, sajtótájékoztatón, vagy egy üzleti prezentáción kevesebb technikai berendezésre van szükség. Egy prezentáláshoz használható projektor remek eszköz ötleteink, mondanivalónk közlésére, optimális kijelző teljesítményével tiszta, élettel teli megjelenést biztosít. Nincs szükség nagy teljesítményű vizuáltechnikai- és hangrendszerekre, mint egy koncert esetében, mert más a profil. Míg egy koncertet gazdagabbá tehet egy szép háttérvilágítás, vagy a kivetítőn futó animáció, a kép és hang integrálása, addig egy kongresszuson nem ez szolgáltat élményforrást, hanem a résztvevők és előadók közötti interakciók, és ez az igény más technikai felszereléseket is jelent. Azonban akár egy céges videokonferenciához szükséges rendszer beszerzése is komoly ráfordítást és a különféle rendszerekhez való hozzáértést igényel. Ezek a rendszerek sokkal jobb képminőséget képesek biztosítani.

Előrelátás és biztonság

Egy-egy rendezvény biztonsági előírásait tekintve vannak különféle rendelkezések, betartandó szabályok, tiltások. Elkerülendő, hogy egy berendezés vagy egy résztvevő megsérüljön, így beszerzésnél érdemes végignézni a műszaki felszerelések kínálatát, hogy funkciójukban és minőségükben se hagyjanak kívánnivalót maguk után. Mindenre fel kell készülni, arra is, ha valami váratlan esemény folytán az egyik nagyteljesítményű hangrendszer, vagy mikrofon tönkremegy, vagy kiég az egyik izzó. Mindig legyen vészterv, ha valamit változtatni kell. Érdemes annyi felszerelést beszerezni, hogy ne okozzon problémát egy-egy eszköz meghibásodása, kiesése.

Nőtt az euróövezet szolgáltató szektorának a beszerzésimenedzser-indexe

Nőtt januárban az euróövezet szolgáltató szektorának a beszerzésimenedzser-indexe (BMI): a Markit Economics gazdaságkutató intézet adatai szerint 51,6 pontra emelkedett a januári BMI a decemberi 51,0 pont után. Az euróövezeti szolgáltató szektori BMI már a harmadik egymást követő hónapja nő.

Írországban javult leginkább a szolgáltató szektor helyzete, miközben Spanyolországban gyorsult legjobban a növekedés. Németországban stabil volt a szektor bővülése, s bár Franciaországban és Olaszországban csökkent a szolgáltató szektor, a zsugorodás üteme lassabb volt, mint az előző hónapokban.

A Markit adatai szerint a szolgáltató szektor erősödése még nagyon törékeny. Az új megrendelések mennyisége januárban nőtt, de lassabban, mint decemberben, a vállalatok inkább korábbi megrendeléseiket teljesítették. A foglalkoztatás mértéke összesítve csökkent, akárcsak az értékesítési árak. A szolgáltató szektor mellett a Markit a mai napon közzétette az összetett eurózónás BMI mutatóját is. A gazdaságkutató szerint januárban 52,9 pontra emelkedett az összetett BMI a decemberi 52,1 pontról. A javulás jelentős, az összetett mutató 2011 júniusa óta nem volt ilyen magas.

Írországban 57,8 pontot, Németországban 55,5 pontot, Spanyolországban 54,8 pontot, Olaszországban 51,3 pontot, Franciaországban 48,9 pontot ért el az összesített gazdasági termelést mérő BMI mutató. A BMI 50 feletti értéke a szektor növekedését jelzi, az 50 alatti pedig a csökkenést vetíti előre. Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza szerint az összesített BMI kicsit rosszabb lett, mint azt az előzetes adatok alapján várták, de még így is nagyon bíztató az euróövezet gazdasági helyzete. Az első negyedévben akár 0,5 százalékkal is nőhet az euróövezeti GDP, és remélhetőleg ez a növekedés új munkalehetőségekben és a munkanélküliség csökkenésében is meg fog mutatkozni.

Hogyan válasszunk nyomtatót, ha kis cégünk van? 2. Színes tintasugaras nyomtató

A tintasugaras nyomtató az egyik legelterjedtebb nyomtatótípus, köszönhető ez talán a sokrétű használhatóságának.

Kitűnően alkalmas képek, szövegek, fotók és prezentációk nyomtatásához is. Elsősorban nem pörgős irodai használatra célszerű ezt a típust választani.

A tintasugaras berendezések esetében jelentős különbségek tapasztalhatóak a nyomtatási sebesség tekintetében és a tempó 8-42 lap/perc között mozoghat. Az újabb típusok gyorsabbak, így az alapján kell választani, hogy mekkora mennyiséget szeretnénk egyszerre kinyomtatni. Pár oldal esetében a 8-10 lap/perc sebességgel rendelkező termék is megfelelő, viszont 50-100 oldal esetében mindenképpen a legalább 20 lapos verziót célszerű megvenni. Maximális terhelhetőségük körülbelül 3000-6000 oldal havonta. A nyomtatás sebességére hatással van a memória nagysága is, ami 512 kb-4 MB között alakul.

Lényeges paraméter még az illeszkedés típusa, ez alapján megkülönböztetünk egyfejes (fekete és háromszínű színes patronnal működik) és többfejes (több szín, több patron - minden szín külön cserélhető) változatot. A többfejes megoldás több szín együttes használatát teszi lehetővé, ezért képek nyomtatásához jobb megoldás.
A tintasugaras nyomtatók felbontása viszonylag alacsony (200-700 dpi), emiatt nem biztosít olyan jó minőségű nyomatot.  Már léteznek multifunkcionális készülékek, amelyek a nyomtatás mellett fénymásolási és szkennelési funkciókkal is rendelkeznek. Vannak emellett 4in1 készülékek, amelyek már faxolás funkcióit is tartalmaznak a három alaptulajdonság mellett.

Fontos szempont a vásárlás során a nyomtatópatron ára és elérhetősége. Hiszen, ha a nyomtatási kellékek ára magas, akkor ezek cseréje majdnem belekerülhet annyiba, mint maga a termék. Ezen termékek ára gyártó és típus szerint széles skálán mozog, néhány esetben érdemes lehet utángyártott terméket vásárolni, vagy a már meglévő gyári patront utántölteni, de erre csak korlátozott számban van lehetőség. Az eredeti patronokkal 200-300 fekete, illetve 200-500 színes oldal nyomtatható, a tintapatron űrtartamától függően.
Vásárlás során még befolyásoló tényező a készülék mérete és a csatlakozás típusa is.

A legtöbb nyomtató USB csatlakozású, de már léteznek vezeték nélküli, wireless hálózaton keresztül működő berendezések is. Ezek akkor nyújtanak kiváló megoldást, ha egy irodában több gépről is szeretnénk nyomtatni, vagy pedig több nyomtatót használunk egy gépről. Zajszint esetében nincsenek jelentős különbségek, a mai nyomtatók többsége viszonylag csendesen működik.

Összességében, a tintasugaras nyomtató vásárlása mellett szóló fő érvek az alacsony ár, a megfizethető árfekvésű kellékek és a kisebb energiafelhasználás, de a nyomtatás lassú és a nyomat gyakran nem tartós (csak speciális termékek festékek használatával lesz vízálló). Ha ritkábban nyomtatunk nem ideális, hiszen könnyedén beszárad. Meghibásodás esetén új nyomtatófejet kell vásárolni, amely magas költséget jelent; viszont egy-egy ilyen nyomtatófej körülbelül 20-50000 oldal kapacitásig hibátlanul működik.

Hogyan válasszunk nyomtatót, ha kis cégünk van? 1. lézernyomtató

A nyomtató talán az egyik legfontosabb irodai eszköz, ezért gondosan kell kiválasztani a megfelelő terméket. 

Számos, különféle típusú és technológiát felhasználó nyomtató van a piacon, amelyek más-más funkciókkal rendelkeznek. A vásárlás előtt érdemes végiggondolni, hogy:

• Mit fogunk nyomtatni vele?
• Mekkora mennyiséget fogunk nyomtatni havonta?
• Mennyire fontos a nyomtatási sebesség?
• Milyen gyakran szeretnénk használni?
• Színesben vagy inkább csak fekete-fehérben nyomtatunk?
• Mennyi pénzt szánunk az egyszeri beszerzésre, illetve a fenntartásra?

Lézernyomtató választás

Ha a mindennapi munkához keresünk terméket, akkor lézernyomtatót érdemes vásárolni. A lézernyomtató kiválasztásának legfontosabb szempontja a nyomtatási sebesség. Ezen termékek átlagos sebessége 15-20 lap/perc. Ez akkor jelentkezhet hangsúlyosan, ha rövid idő alatt kell nagyobb mennyiségű anyagot kinyomtatnunk. A sebességhez kapcsolódik még az is, hogy az adott termékkel lehet-e kétoldalasan nyomtatni. Hiszen ha nem, akkor hiába nyomtat gyorsan, sok időt vesz el a papír átforgatása vagy pénzt visz el dupla annyi papír használata. A nyomtatási kapacitás tekintetében az egyes tonerek körülbelül 1000-2000 oldal kinyomtatására alkalmasak.

A másik fontos tényező a felbontás, az ilyen típusú nyomtatók felbontása 300-1200 dpi. Minél magasabb ez az érték, annál jobb a nyomtatott anyag felbontása, a fotók minősége.  Szövegek nyomtatásához elég a 600-600 dpi felbontás is, azonban ha minőségi fotókat és képeket szeretnénk nyomtatni, érdemesebb egy nagyobb felbontású gépet választani.

A lézernyomtatók között találhatunk fekete-fehér és színes lézernyomtatókat is. A mono (fekete-fehér) termékek elsősorban számlák, árlisták, levelek nyomtatásához alkalmasak; míg a színes berendezések kiváló megoldást nyújtanak szórólapok, brosúrák, névjegykártyák készítéséhez. A fekete-fehér lézernyomtatók havonta 200-20000, a színes változataik pedig 2000-20000 oldal kinyomtatására képesek.

Fontos jellemző még a belső memória, amely 2-156 MB között mozog. A lézernyomtató egyszerre dolgozza fel a nyomtatni kívánt oldalt, így az arra vonatkozó adatmennyiséget valahol tárolni kell, ezt a célt szolgálja a belső memória. Minél nagyobb a rendelkezésre álló RAM mennyisége, annál gyorsabb a nyomtatás. Egyes termékek esetében ezt a memóriát lehet bővíteni, amivel akár tízszeres memórianagyság is elérhető.

Összességében a lézernyomtatók nagy előnye, hogy gyorsabb és tartósabb nyomtatás biztosít, a toner nem szárad be, nagy mennyiségű anyagot képesek kinyomtatni (akár 500 oldal felett). Hátrányuk viszont, hogy maga a gép viszonylag drága, és típustól függően a nyomtatási kellékek beszerzésének költsége is magas lehet.  Ha elromlik, általában az egész dob cseréje szükséges, ami nemcsak, hogy nem olcsó, hanem gyakran beszerezni is nehéz (egy dob körülbelül 30-40000 oldal kinyomtatásához elegendő élettartamot nyújt). Legnagyobb részük csak nyomtatásra alkalmas, így nem tudjuk fénymásolásra vagy szkennelésre használni őket.

Mindezek mellett ezek a berendezések jelentős mennyiségű áramot használnak fel, ezért olyan típust érdemes választani, amely rendelkezik automatikus kikapcsolási funkcióval.

Milyen személyi védőfelszerelések léteznek?

Minden munkáltató kötelessége az adott munkavégzéshez olyan személyi védőfelszerelést biztosítani, ami a munkavégzés szempontjából elengedhetetlen. 

A legtöbb munkahelyen előírás az évenkénti tűz- és balesetvédelmi oktatás is. Természetesen egy irodában kisebbek a kockázati tényezők, mint egy baromfifeldolgozó üzemben. Azonban fontos mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről betartani a munkavédelemre vonatkozó szabályokat.

A biztonságos munkavégzéshez szükséges eszközöket a munkáltató kötelessége biztosítani. Vegyük sorra a védőfelszerelések 3 fő típusát:

• fejvédő eszközök, arcvédő eszközök, szemvédő eszközök;
• hallásvédő eszközök, légzésvédő eszközök;
• felső végtag védelme, test védelem, láb védelem.

A védőeszköz, védőruha tisztántartásáról, megóvásáról, napi karbantartásáról viszont már a munkavállalónak kötelessége gondoskodni. Illetve kötelessége jelenteni, ha a védőeszköz alkalmatlan a megfelelő védelemre, amennyiben a munkáltató ennek cseréjét nem biztosítja, a munkavállaló megtagadhatja a munkát. Ugyanez viszont fordítva is érvényes. Amennyiben a munkavállaló nem hajlandó a védőfelszerelést rendeltetésszerűen használni, úgy a munkáltatónak kötelessége eltiltani a munkától a munkavállalót.



Az egyéni védőfelszereléseket általában a védendő testrész alapján csoportosítjuk:

• Fejvédő eszközök
• Arcvédő
• Szemvédő eszközök
• Légzésvédő eszközök
• Hallásvédő eszközök
• Védőruházat, kézvédő eszközök
• Lábvédő eszközök
• Leesés elleni védőeszközök

Az egyszer használatos eszközöket (főleg az egészségügyben dologzók kapnak ilyet) mindig egy erre kialakított gyűjtőkonténerbe gyűjtik, így vannak olyanok, amelyeket akár naponta is szükséges cserélni (orr-, szájkendő).

A tűzvédelmi szabályok betartása talán az egyik legfontosabb tényező, mivel az épületet, és berendezéseit is óvja az emberélet védelme mellett. Minden munkahelyen kötelező a Tűzvédelmi Szabályzat, mely tartalmazza a tűzriadó tervet is. Emellett fontos a dolgozók rendszeres időszakonkénti oktatása.

Vegyük sorra, milyen konkrét védőfelszerelések léteznek:

Fejvédelem

• biztonsági sapkák, sisakhoz való tartozékok,
• sisakok, teljes fej- vagy arcvédő berendezések,
• ütésbiztos sapkák (ránézésre szinte teljesen olyanok, mint egy hétköznapi baseball sapka.

Kézvédelem:

• kesztyűk (védelem a vegyi anyagok, organizmusok ellen).

Fülvédelem:

• füldugók, (a képen egy füldugókat adagoló eszköz),
• hallásvédő eszközök, hallásvédő tartozékok.

Légzésvédelem:

• eldobható és újrahasználható maszkok, gázérzékelők, karbantartást nem igénylő maszkok és szűrők (melyek megakadályozzák a káros vegyi anyagok belégzését, mint például: festékszórás, lakkozás, ragasztás, festés, csiszolás, vágás, fúrás, hulladékkezelés esetén),
• levegőadagolós lélegeztető gépek és ezek tartozékai, melyek alkalmazhatóak például méhészeknek,
• tesztkészletek.

Védőruházat:

• korlátozott élettartamú munkaruha, munkaruházat és tartozékok.

Lábvédelem:

• biztonsági lábbelik (ami ellen általánosságban védenek: átszúrás elleni talpvédelem, elektromos ellenállás például villanyszerelőknek vagy hőszigetelés hideg ellen).

Szemvédelem:

• szemüvegek és szemellenzők, 
• szemüvegtokok és egyéb tartozékok.

Végül egy ábrát szeretnék ajánlani, melyet érdemes tanulmányozni a balesetvédelem, és tűzvédelem szempontjából: