Nikon történelme

Az egyik legismertebb és nagy múlttal rendelkező fényképezőgép márka. Sokan kedvelik és használják. Most röviden ismertetjük e nagyszerű márka történetét.

A Nippon Kogaku K. K. egy japán cég, melyet 1917-ben több gyártó összevonásával hoztak létre. A cég kezdetben optikákat gyártott és 1921-ben MIKRON 4x és 6x ultra-kicsi prizmájú távcsöveket már meg lehetett venni a piacon. Az 1930-as években több fontos esemény is történt a cég életében. 1932-től megjelent a Nikkor márkanév és az objektívek gyártása is fellendült. 1937-ben befejeződött az 50 mm-es, f4.5, f3.5 és f2.0 Nikkor objektívek megtervezése. 

Azt is kevesen tudják, hogy a Nikon cég együtt dolgozott az 1930-as években a Canonnal és az első Canon gépek Nikkor objektívesek voltak. Közel tíz év alatt a két cég által két közös termék jelent meg. (Jelenleg viszont a két cég a legnagyobb konkurense egymásnak.) A II. világháború kirobbanását követően, egyre több dolgozót foglalkoztattak a Nikon gyárakban, mivel az optikai eszközökre nagy volt a kereslet. 1946-ban már a kisebb méretű fényképezőgépekre elfogadott volt a Nikon márkanév. Két évre rá, 1948-ban, megjelent a Nikon I., az első Nikon fényképezőgép. A gép David Douglas Duncan, amerikai fotóriporter által lett ismert az Egyesült Államokban. (A koreai háború eseményeit örökítette meg Duncan, Leica vázra erősített Nikon objektívvel.) 1950-ben a The New York Times bemutatta a világnak a kiemelkedő teljesítményű Nikon fényképezőgépeket és a Nikkor objektíveket. Az 1950-es és 1960-as években jelent meg a Nikon SP, amely már konkurenciája lehetett a Leica-nak. 1959-ben jelent meg a Nikon F gép, mely egyesítette az addig létrehozott tükörreflexes gépek fejlesztéseit és tulajdonságait. Erre a modellre hozták létre azt az objektívcsatlakozást, melyet a mai napig is használunk. A 60-as évekre jellemező még az is, hogy egy olyan fényképezőgép kialakításán dolgoztak (1963), amit víz alatt lehetett használni. Ennek a neve a Nikonos I Calypso volt. 1968-ban megjelent a Nikonos II, majd 1975-ben a Nikonos III változat. Ezek a típusok mind 35 milliméteres filmet használnak. A 70-es években tovább folytatódtak a fejlesztések. 1971-ben jelent meg a piacon a Nikon F2 modell. Ez a gép megőrizte az előző változat alapvető tulajdonságait, ugyanakkor több újdonsággal is rendelkezett. 1972-ben jelent meg a cég első kamerája, a Nikomat EL néven, mely elektronikus zárvezérléssel működött. Az 1977-es évektől a Nikkor objektíveknél és gépeknél már automatikus expozícióvezérlés található. 

A nyolcvanas években a gyártók gondoltak az amatőr fényképészekre is, ezért sok modellt fejlesztettek kifejezetten számukra és a gépek tulajdonságait áttették a komolyabb gépekbe is. Erre az időszakra jellemzőek például a következő Nikon modellek: FA, FG, F 501, F50, stb. 1980-84 között megjelent a Nikonos IV és V víz alatti fényképezőgép modellek és az V-ös modell már körülbelül 60 méter mélységig levihető volt. 1988-ban megjelent a Nikon F4, amely már 1/8000 másodperces zárszerkezettel, autófókusszal és beépített motoros filmtovábbítással rendelkezett. Ebben az évben lett a cég Nikon Corporation, amely név ma is használatos. 1991-ben Magyarországon Nikon Kft. néven vált ismertté a cég. 1996-ban mutatták be a Nikon F5 modellt, melynél először volt tapasztalható mátrix fénymérés és multi mezős autófókusz. A 90-es években hozzáfogtak a tükörreflexes gépek tervezéséhez, majd megvalósításához. Az első komoly ilyen típusú gépet 1999-ben mutatták be, ami a D1 volt. 1992-ben a vízálló gépek egy újabb típusa jelent meg, ez a Nikonos RS, amely már 100 méterig volt használható a víz alatt és ez volt az első autó fókuszos digitális gép is. (A fenti típusokon kívül a cég különböző víz alatti tokokat is gyártott.) 2004-ben jelent meg az utolsó profi filmes gép, ami a Nikon F6 volt. 2006-tól pedig már csak két filmes gépüket lehet megvásárolni, ez az F6 és az FM10. A 2000-es évek első tíz évében sorozatban jelentek meg a professzionális fényképezőgépek. 2004-ben a D70, D70s, D50. Majd később a D200, D80, D40, D60. 2007 közepén jelent meg a D300 és D3 modell. A következő évben, azaz 2008 év vége felé már lehetett kapni a D90-est, amellyel már videó felvétel is készülhetett. Ez volt ez első ilyen tulajdonsággal bíró tükörreflexes gép. A D700, a D3 és a D3x-es modellek már az Fx csoportba sorolhatók. Ez az Fx név a „full-frame”-re vezethető vissza, azaz a szenzor mérete azonos egy 35 milliméteres filmkockáéval. A 2010-es években újabb és újabb modellek jelentek meg (D4, D5300) és egyre több helyen telepszik le a Nikon cég. 2013-ban megjelent a digitális kompakt gépeknél a COOLPIX A, azaz ez a típus CMOS-érzékelőt használ. Tehát tovább fejlődött a cég. 

Fontos, hogy a gépeknek különböző típusait ismerjük. Ezek a következők: hétköznapi, fejlett, felső és professzionális típus. Ezek alapján kategorizálja be a Nikon az egyes modelleket.

Különböző tanácsokat adtunk már fényképezőgép és állványvásárlásról korábbi bejegyzéseinkben!

Csak szakképzett családtag árulhat vasárnap?

Csak szakképzett családtag segíthet az élelmiszerrárusításban, ezért iskolába vagy továbbképzésre kell küldenie az élelmiszerkisbolt-tulajdonosoknak azokat a családtagjaikat, akik vasárnap lennének a boltban. 

Már, ha valaki a törvény adta lehetőségekkel élve nyitva akar maradni vasárnap is kapták fel a blokkk.com kiskereskedelmi szakmai blog cikkére a hírt a sajtóban. A kormányban ugyanis úgy tűnik senkinek sem szúrt szemet, hogy van egy 2007-es rendelet, amely szerint csak szakképzettséggel rendelkező munkavállaló lehet eladó, ami így ebben a formájában természetesen vonatkozik a vasárnaponként pult mögé állított kisegítő családtagra is. 

A vasárnapi boltbezárási törvény szerint a családi tulajdonban lévő kisboltok nyitva maradhatnak, ha ezen a napon a tulajdonos vagy a segítő családtag áll a pult mögé. Mert ugye milyen jó, hogy ilyenkor is együtt (dolgozik) a család. na de persze ne legyenek illúziói senkinek, mert a KDNP-nek köszönhetően az élettárs nem segíthet az üzletben; és akkor, ha most igaz ez a 2010-es rendelet, akkor csak végzettséggel állítható munkába bárki.

Az élelmiszerrel dolgozó eladónak ugyanis továbbra is élelmiszer-vegyesbolti eladói OKJ-s végzettséggel kell rendelkeznie, függetlenül attól, hogy rendszeresen vagy csak a hét egy napján, vasárnap áll be a pult mögé. Bár az illetékesek úgy nyilatkoztak, hogy a rendelet az adminisztráció csökkentése céljából átdolgozás alatt van, és a tárca néhány héten belül előrukkolhat egy új rendeletverzióval. A Népszabadság szerint egyelőre a tárca titka, hogy pontosan milyen változás várható, arról nem tudni, hogy bevontak volna piaci szereplőt is az ötletelésbe.

Vannak azonban jó hírek is: a 2010-es rendelet alapján a ruházati, papír-írószer kisboltokban nem kell végzettség, ahogy zöldség-gyümölcsöt is árulhat akárki. De, ha akár egy kiflit is eladnak egy üzletben, akkor az már vegyes termékkörű boltnak számít, és ekkor már kell a végzettség.

Nem népszerű az online vásárlás?

A január végén egy Münchenben rendezett Digital Life Design (DLD) konferencián sokan felkapták a fejüket az egyik előadó kijelentésére.

Nagy port kavart, hogy tulajdonképpen nem csak egy előadó véleménye az, miszerint bár az internetes vásárlás növekedése napjainkban még túlszárnyalja a valós üzletek forgalmának növekedését, a trend megfordulni látszik. Az Euromonitor vásárlási kutatás adataira hivatkozva a szakértők 2019-re a valós kiskereskedelem 4,9 százalékos növekedését jósolják, ami jelentős elrugaszkodás a 2013-ban mért 1,6 százaléktól. Az online kereskedelem jelenlegi 21 százalékos növekedése ugyanakkor 12 százalékra csökken.

Úgy tűnik, a vásárlók vágynak az élő tranzakcióra, ezért nem véletlen, hogy még mindig a boltokban realizálódik a világ kiskereskedelmének több mint 90 százaléka – szögezi le a Bloomberg News.

Természetesen sokan vannak, akik nem értenek egyet a levont következtetésekkel. 

De Thorsten Dirks, a Telefonica Deutschland Holding AG ügyvezetője (képünkön) szerint a két formátum, a retail és az e-tail, vagyis a valós és a virtuális kereskedelem egybeolvad, kiegészíti egymást. Példaként említette, hogy a vásárlóik szívesebben ülnek kocsiba, hogy a Németország-szerte működő 1800 áruházuk egyikében személyesen vegyék át az online megrendelt telefont vagy táblagépet, mint hogy a kiszállításra várjanak.

Új Országos Tűzvédelmi Szabályzat lépett érvénybe

2015. március 5-én lépett hatályba az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, amire a szakértők szerint régi szabályozás rugalmatlansága, illetve a sorozatos jogszabály-értelmezési problémák miatt volt szükség.

A megújult szabályozás a szervezeteket és a civileket is érintheti. Az újítás szerint a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. Ez talán Budapesten nem jelenthet akkora változást, mint vidéken, ahol ez bevett szokás. Könnyítésként bevezették, hogy most már a tűzoltó készülék egységet egy létesítményben (a robbanásveszélyes területek kivételével) nem tűzveszélyesség alapján határozzák meg, hanem alapterület szerint. A vállalatok esetleg nehezítésként tarthatják számon azt a módosítást, hogy a tűzvédelmi szabályzatra kötelezett szervezeteknek minden tűzvédelmi dokumentumot aktualizálniuk kell az új szabályzatnak megfelelően. Valamint egy tűzvédelmi üzemeltetési naplóban vezetni kell minden karbantartást, felülvizsgálatot és ellenőrzést, hogy a nyilvántartások átláthatósága és egyszerűbb kezelése javuljon.

Az egyik legfontosabb szabályzás a gazdasági szervezetekre vonatkozik, ugyanis kötelező lesz 2015. április 2-tól legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező szakembert alkalmaznia minimum havi 8 órában. A szabály hatályba lépésétől számítva 90 nap van rá, hogy teljesítsék a rendelet előírásait. Azt, hogy melyik szervezetnek kell középszintű és melyiknek felsőszintű képesítéssel rendelkező alkalmazott, a rendelet határozza meg.

A módosítás részét képezi az is, hogy tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet vagy módosíthat. Azokban az esetekben, ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, tűzvédelmi szabályzat készítésére és módosítására csak felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.

A szabályzat megalkotói szerint a módosítások a közösség érdekét és védelmét szolgálják, valamint a szabályok könnyebb megértését és egyértelmű alkalmazását. Továbbá várni lehet még változtatásokat a jövőben a tűzvédelemre vonatkozóan.