Nikon történelme

Az egyik legismertebb és nagy múlttal rendelkező fényképezőgép márka. Sokan kedvelik és használják. Most röviden ismertetjük e nagyszerű márka történetét.

A Nippon Kogaku K. K. egy japán cég, melyet 1917-ben több gyártó összevonásával hoztak létre. A cég kezdetben optikákat gyártott és 1921-ben MIKRON 4x és 6x ultra-kicsi prizmájú távcsöveket már meg lehetett venni a piacon. Az 1930-as években több fontos esemény is történt a cég életében. 1932-től megjelent a Nikkor márkanév és az objektívek gyártása is fellendült. 1937-ben befejeződött az 50 mm-es, f4.5, f3.5 és f2.0 Nikkor objektívek megtervezése. 

Azt is kevesen tudják, hogy a Nikon cég együtt dolgozott az 1930-as években a Canonnal és az első Canon gépek Nikkor objektívesek voltak. Közel tíz év alatt a két cég által két közös termék jelent meg. (Jelenleg viszont a két cég a legnagyobb konkurense egymásnak.) A II. világháború kirobbanását követően, egyre több dolgozót foglalkoztattak a Nikon gyárakban, mivel az optikai eszközökre nagy volt a kereslet. 1946-ban már a kisebb méretű fényképezőgépekre elfogadott volt a Nikon márkanév. Két évre rá, 1948-ban, megjelent a Nikon I., az első Nikon fényképezőgép. A gép David Douglas Duncan, amerikai fotóriporter által lett ismert az Egyesült Államokban. (A koreai háború eseményeit örökítette meg Duncan, Leica vázra erősített Nikon objektívvel.) 1950-ben a The New York Times bemutatta a világnak a kiemelkedő teljesítményű Nikon fényképezőgépeket és a Nikkor objektíveket. Az 1950-es és 1960-as években jelent meg a Nikon SP, amely már konkurenciája lehetett a Leica-nak. 1959-ben jelent meg a Nikon F gép, mely egyesítette az addig létrehozott tükörreflexes gépek fejlesztéseit és tulajdonságait. Erre a modellre hozták létre azt az objektívcsatlakozást, melyet a mai napig is használunk. A 60-as évekre jellemező még az is, hogy egy olyan fényképezőgép kialakításán dolgoztak (1963), amit víz alatt lehetett használni. Ennek a neve a Nikonos I Calypso volt. 1968-ban megjelent a Nikonos II, majd 1975-ben a Nikonos III változat. Ezek a típusok mind 35 milliméteres filmet használnak. A 70-es években tovább folytatódtak a fejlesztések. 1971-ben jelent meg a piacon a Nikon F2 modell. Ez a gép megőrizte az előző változat alapvető tulajdonságait, ugyanakkor több újdonsággal is rendelkezett. 1972-ben jelent meg a cég első kamerája, a Nikomat EL néven, mely elektronikus zárvezérléssel működött. Az 1977-es évektől a Nikkor objektíveknél és gépeknél már automatikus expozícióvezérlés található. 

A nyolcvanas években a gyártók gondoltak az amatőr fényképészekre is, ezért sok modellt fejlesztettek kifejezetten számukra és a gépek tulajdonságait áttették a komolyabb gépekbe is. Erre az időszakra jellemzőek például a következő Nikon modellek: FA, FG, F 501, F50, stb. 1980-84 között megjelent a Nikonos IV és V víz alatti fényképezőgép modellek és az V-ös modell már körülbelül 60 méter mélységig levihető volt. 1988-ban megjelent a Nikon F4, amely már 1/8000 másodperces zárszerkezettel, autófókusszal és beépített motoros filmtovábbítással rendelkezett. Ebben az évben lett a cég Nikon Corporation, amely név ma is használatos. 1991-ben Magyarországon Nikon Kft. néven vált ismertté a cég. 1996-ban mutatták be a Nikon F5 modellt, melynél először volt tapasztalható mátrix fénymérés és multi mezős autófókusz. A 90-es években hozzáfogtak a tükörreflexes gépek tervezéséhez, majd megvalósításához. Az első komoly ilyen típusú gépet 1999-ben mutatták be, ami a D1 volt. 1992-ben a vízálló gépek egy újabb típusa jelent meg, ez a Nikonos RS, amely már 100 méterig volt használható a víz alatt és ez volt az első autó fókuszos digitális gép is. (A fenti típusokon kívül a cég különböző víz alatti tokokat is gyártott.) 2004-ben jelent meg az utolsó profi filmes gép, ami a Nikon F6 volt. 2006-tól pedig már csak két filmes gépüket lehet megvásárolni, ez az F6 és az FM10. A 2000-es évek első tíz évében sorozatban jelentek meg a professzionális fényképezőgépek. 2004-ben a D70, D70s, D50. Majd később a D200, D80, D40, D60. 2007 közepén jelent meg a D300 és D3 modell. A következő évben, azaz 2008 év vége felé már lehetett kapni a D90-est, amellyel már videó felvétel is készülhetett. Ez volt ez első ilyen tulajdonsággal bíró tükörreflexes gép. A D700, a D3 és a D3x-es modellek már az Fx csoportba sorolhatók. Ez az Fx név a „full-frame”-re vezethető vissza, azaz a szenzor mérete azonos egy 35 milliméteres filmkockáéval. A 2010-es években újabb és újabb modellek jelentek meg (D4, D5300) és egyre több helyen telepszik le a Nikon cég. 2013-ban megjelent a digitális kompakt gépeknél a COOLPIX A, azaz ez a típus CMOS-érzékelőt használ. Tehát tovább fejlődött a cég. 

Fontos, hogy a gépeknek különböző típusait ismerjük. Ezek a következők: hétköznapi, fejlett, felső és professzionális típus. Ezek alapján kategorizálja be a Nikon az egyes modelleket.

Különböző tanácsokat adtunk már fényképezőgép és állványvásárlásról korábbi bejegyzéseinkben!

Milyen fényképezőgépet vásároljunk?

Általánosságban elmondható: az emberek, cégek azért vesznek fényképezőgépet, hogy saját, céges örömteli élményeiket, fontos eseményeiket megörökítsék vele, vagy a gép kifejezetten munkaeszköz.

Akárhogy is legyen a kérdés mindig ugyanaz, milyen gépet vásároljunk? Mennyivel tud többet egy drágább gép az olcsóbbtól? Mennyivel másabb egy hagyományos digitális gép a tükörreflexestől? És még sorolhatnánk.

Még a fényképezőgépekhez értők is sokszor tanácstalanok vásárlás előtt, hiszen olyan nagy a választék, hogy nehéz eldönteni könnyen mi alapján is válasszuk ki a legmegfelelőbbet.

Először is jó, ha tudjuk, mire szeretnék használni a gépet és mennyi a vásárlási keretünk. Utána jöhet a különböző kívánságok és igények számbavétele.

A fényképezőgépeknek különböző típusait ismerjük: ultrakompakt, kompakt, MILC, SLR-like, bridge és DSLR (ezek a professzionális szintű gépek), SLT. A tükörreflexes fényképezőgépek abban különböznek például a kompaktoktól, hogy az előbbiben egy tükör és egy prizma található a gépen belül, ami segíti a kép leképzését. Továbbá általában több beállítási funkcióval is rendelkezik, habár sok kompakt vagy bridge fényképezőgépen mi magunk is be tudjuk állítani például a fényérzékenységet vagy a fehéregyensúlyt. (A bridge gépek is kompakt gépek, csak több kézi beállítással rendelkeznek. Abban az időben alakultak ki, amikor még kellettek olyan gépek, amelyek hidat képeznek a kompakt és a tükörreflexes csoport között. ) Manapság egyre több hagyományos gépnél is lehet objektívet cserélni, ami inkább a tükörreflexes gépekre volt jellemző korábban.

A kompakt gépek a legalapvetőbb funkciókkal rendelkeznek, amik teljesen alkalmasak egy esemény dokumentálására, az átélt pillanatok megörökítésére. A tükörreflexes fényképezőgépeknek több fajtája ismert, de egy kezdő szintű gép is jó választás egy hobbi fotós számára. Általában a tükörreflexes gépeknek a legkisebb a mérete és a súlya. Egyszerű a kezelésük és sok rajtuk az automata funkció. Ráadásul az objektíveknek is széles a választéka.

A választás egyik fontos szempontja a gép felépítése, formája, mérete, súlya és egyéb külsődleges jellemzői. Különösen a súly fontos, nem mindegy ugyanis milyen súly cipelését vállaljuk esetleg éveken keresztül. Éppen ezért nemcsak a gépváz, hanem az objektívek és egyéb tartozékok súlyával is számolni kell!

A gombok elhelyezését és méretét is érdemes megnézni. Jó, ha a gombok kissé kiemelkednek és kitapinthatóak, így nem kell elvenni a szemünk elől a gépet ahhoz, hogy megtaláljunk egy gombot. Ma már a gép hátulján lévő monitorok elég nagyok, általában 3 colosak és legfeljebb a felbontási értékben vannak különbségek.

Fontos kérdésként szokott felmerülni a megapixelek és az optikai zoomok száma. Ha csupán az a célunk, hogy megörökítsünk egy nyaralás élményeit, elegendő a 3-4 megapixel, egy tükörreflexesnél, már jobban elbír a gép nagyobb megapixel-számot és nem fog előfordulni képzajosodás, képromlás nyomtatás során sem. Azért, meg kell mondjuk, kicsit túl van értékelve a különböző készülékek megapixel tudása, ugyanis sokan úgy gondolják, minél több annál jobb, de a valóságban ez nem így van. A megapixel értéke a felbontást jelöli, 10-12 MPX már plakátméret, tehát a 18 MPX-es kompakt fényképezőgépek felbontás szempontjából teljesen fölöslegesek. 

A zoomoknak két típusát különböztetjük meg, van az optikai és a digitális zoom. Optikai zoomoknál minél nagyobb a szám, annál közelebb tudjuk hozzá a távoli témát, viszont ezzel egy időben nőhet a bemozdulás veszélye is. A digitális zoomnál nem kapunk valós nagyítást, csak a már elkészült képet nagyítjuk ki vele. Jó hír, hogy sok fényképezőgép alkalmas videofelvételre is. (A bridge kamerák általában jó videofelvételi funkcióval rendelkeznek. Videózásnál előny az objektív nagy átfogása is.)

Az érzékenység mérése ISO egységekben történik. Minden ISO érték megduplázódása, fele az expozícióhoz szükséges fénymennyiségnek. Az alapvető érzékenység önmagában ISO 100, 200 és 400. A nagyobb érzékenység ISO 800 felett van (alkalmas gyenge és kedvezőtlen fényviszonyok mellett).

Ma már nagyon fontos, hogy milyen a gép tölthetősége; eleme, akkumulátora. Nehéz megmondani, mi a jobb, vagy kényelmesebb. Talán csak a gazdasági szempont – AA akkumulátor töltőt általában nem adnak a fényképezőgéphez, így külön kell megvásárolni azt. Ezzel szemben a Li-ion akkumulátor alaptartozék.

És akkor a memóriáról még nem is beszéltünk.

Nagyon fontos tehát eldönteni, mire használnánk a gépet. Hiába vásárol ugyanis valaki drágábbat és komolyabbat, attól még nem lesznek jobbak a képei, ha nem tanulja meg használni az eszközt.