A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lézer. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lézer. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. november 27., csütörtök

Hogyan válasszunk nyomtatót?

A technológia piacára kikerülő hatalmas nyomtató választék rengetegében könnyen eltévedhetünk. Amikor egy irodába, vagy akár otthonra nyomtatót veszünk, fontos számba vennünk, mire van szükségünk. 

Sőt, a nyomtató esetleges többi használójával is meg kell beszélnünk, milyen funkcióknak feleljen meg az eszköz. Manapság szinte elengedhetetlen az irodákba és a munkahelyekre egy nyomtató. Egyre népszerűbb a multifunkcionális printerek családja. Többen otthonra is vesznek, mert az iskola és az otthoni munka mellett is nagy szükség van rájuk.

Sok tulajdonságot kell megvizsgálnunk választásunk során:

1. Meg kell tudnunk pontosan, mire kell a nyomtató, milyen funkcióknak kell megfelelnie. Számos funkcióbeli kombináció létezik. Van, amelyik csak nyomtató önmagában, a másik szkennelésre és fénymásolásra is alkalmas. Néhány fajta faxolásra vagy fotók nyomtatására is képes. Sok féle nyomtató közül választhatunk attól függően, hogy leginkább hogyan hasznosítanánk a nyomtatót.

2. A felhasználása meghatározza, hogy lézer, LED vagy tintasugaras nyomtatót vegyünk. Ha vastagabb papírra szeretnénk nyomtatni, egy LED nyomtató kiválóan alkalmas erre. A lézeres nyomtatók csak vékonyabb papírral dolgoznak, de gyorsabb, pontosabb munkát végeznek. Ha fotókat szeretnénk nyomtatni, egy tintasugaras nyomtatót kell beszereznünk.

3. Ha jó minőségben fényképeket szeretnénk nyomtatni, a nyomtató által tudott DPI számot kell megvizsgálnunk. Minél magasabb ez a szám, annál jobb képminőséget kapunk.

4. Egy irodába szánt nyomtatónál fontos, hogy mekkora méretben tudunk nyomtatni. Általában az A/4-es felosztást használjuk, de ha marketing vagy prezentációs célra nyomtatunk anyagokat, arra lehet, hogy már érdemes A/3-as méretű printert venni. A plakátokat és a posztereket nagy méretben könnyebben veszik észre. Ha a cég gyakran nyomtat plakátokat, lehet, hogy jobb megoldás olyan nyomtatót vásárolni, ami habkartont használ, nem papírlapot. Ezáltal tartósabb, stabilabb és szebb képet kapunk. De az A/3-as nyomtatóknál figyeljünk oda, mert vannak olyanok, amik csak nyomtatnak ebben a méretben, de szkennelni nem tudnak.

5. Meg tudjuk azt is választani, hogy két vagy egy oldalas nyomtatást szeretnénk. A két oldalas annyiban hasznos, hogy nagy mennyiségű nyomtatásnál nem kell felügyelnünk a folyamatot vagy fordítanunk a papírokat, így gyorsabb, egyszerűbb és a papír szempontjából takarékosabb a munkafolyamat. Azonban a papír fordítása a gépet lassítja is, és a legtöbb tintasugaras nyomtatónál még a száradási időt is bele kell számítanunk. Ugyanígy kell megvizsgálnunk az egy vagy két oldalas dokumentumadagolást is, ez szkennelésnél fontos, hogy a gép magának fordítja és digitalizálja az oldalakat.

6. Figyelembe kell vennünk a nyomatató választásánál a használat gyakoriságát is. Ha ritkábban használjuk, arra a tintasugaras is alkalmas, amennyiben áram alatt van, így szerviztinta folyik át rajta, hogy ne száradjon bele. De a szerviztinta átfolyatása könnyen kifogyasztja tintakészletünket. Ha félévente használnánk a nyomtatót, a kompakt nyomtatókazettás tintasugaras vagy lézeres nyomató a megfelelő választás. Több hónapos munkaszünet esetében mindenképpen lézerest válasszunk.

7. A nyomtató csatlakozók fajtáinál a használókat szükséges szemügyre venni. Amennyiben egyedül használjuk a nyomtatót, egy USB csatlakozóval kapcsolódni tudunk a számítógépre, de nézzük meg, hogy ha speciális az a csatlakozó, nekünk illik-e a gépünkhöz. Tudunk még Windows alatt helyi hálózaton megosztva a nyomtatóhoz kapcsolódni, ha egy hálózaton vannak a használók. A router vagy NAS eszközünkön is képesek vagyunk a printerhez csatlakozni, ha azok rendelkeznek USB aljzattal és támogatják is a nyomtató megosztását. A legmodernebb csatlakozó a wifis nyomtatóknál található, a gép felcsatlakozik az internetre és azon keresztül tudunk fájlokat küldeni a memóriájába a nyomtatnivalók közé.

8. Lényeges szempont még, hogy a nyomtató alkatrészei, milyen áron kaphatóak. Ha elkopik a nyomtatófej vagy beleszárad a tinta, némelyik alkatrész már annyiba kerül, hogy inkább megéri egy új gépet venni.

9. Ezt a nyomtatóhoz használt termékeknél is meg kell vizsgálnunk. A printer kiegészítő termékei néhol megközelítik a nyomatató árát, ilyen például a tintapatron és a patronkazetta. Gyakran olcsóbban kínálják a nyomtatót, és a kiegészítő termékekből jut vissza a kimaradt összeg. Ebbe a kategóriába tartozik még a papír is, bár ez jelentősen olcsóbban kapható.

10. Főleg munkahelyi nyomtatásnál nem mindegy, hogy mekkora zajjal jár a nyomtatás. Ha egy külön szobában van elhelyezve a nyomtató, talán nem kelt akkora zajt a környezetében, mint egy irodában. Ezzel is tisztában kell lennünk, mikor választunk, mert a hangzavar a munkát erősen megnehezítheti.

A fenti szempontok mind jelentős befolyásoló tényezők egy printer vételekor. Ezeken kívül olyan gépet válasszunk, aminek a megjelenése is tetszetős, mert egy munkahelyre és annak vezetőjére rossz fényt is vethet egy otromba és elavult nyomtató, valamint presztízsvesztéssel is járhat. Vásárláskor figyeljünk a nekünk fontos szempontokra és azok szerint döntsünk. Így mindenki jól jár!

2014. június 30., hétfő

Digitális nyomtatás

Az első szériás fénymásoló a Xerox 914 volt. A Xerox vállalatot 1906-ban alapították The Haloid Photographic Company néven és eredetileg fotópapírt és fotózási kellékeket gyártott. Mostani nevét a cég több módosítás után 1961-ben Xerox-ra változtatta. 

1959-ben mutatták be a Xerox 914-est az első fénymásológépet melyet szériában is lehetett gyártani, és végre egy íróasztal nagyságú helyen is elfért. 1961 végére a gép olyan sikert aratott, hogy a cég közel 60 millió dollár nyereséget könyvelhetett el és forradalmasította a nyomtatóipart.

Xerografikus eljárás
A mai nyomtatás sokat köszönhet Chester Carlson-nak, aki ha 1938-ban találta fel az elektrofotógrafikus eljárást. A Xerox cég fantáziát látott találmányában és a fárasztó kézi munkafolyamatot végül is (18 év fejlesztés után) automatizálták - így lett a Xerox 914. Azóta az eljárás minden mai digitális nyomtatóban, lézer vagy ledes printerben megtalálható, a bevitelikép átalakításáért felelős, melyet ezek után különböző technológiával lehet kinyomni.

Az ofszet nyomtatás: ionizált térben, fény segítségével (mely lehet mozgó vagy lencséken keresztül vezetett) átvilágítják a képet, ahol a dobhengert fény éri az töltést veszít, így felületébe ég a kép. Ezután a tintaszemcsék a töltött részekhez ragadnak így a hengeren megjelenik a kép negatívja. A nyomtatás következő fázisában bekerül a papír melyen a henger végigördülve felviszi a tintát, végül melegítéssel a papírba égeti azt (az ofszet eljárás nemcsak gazdaságos de sokoldalú technológia). Színes vagy tintasugaras nyomtatás esetén, mint például a reklám nyomtatás minden színnek külön egysége van, régebben ezek egymás után dolgoztak, mára szimultán működnek.

A lézeres nyomtatást előszőr Gary Starkweather találta fel a Xerox cég berkein belül 1969-ben. A dobhengerre a képet lézersugár segítségével viszik fel a már ismertetett xerografikus eljárással. Első kereskedelmi alkalmazása az IBM 3800 komputerrel volt, boritékokat, számlákat nyomtattak vele. A komputerek elterjedésével 1984-ben bocsátották piacra az első tömegtermelésre szánt lézeres nyomtatót, a HP LaserJet 8ppm-et.

A színes nyomtatók tipikusan a CMYK (Kék, Vörös, Sárga, Fekete) színekből keverik a megfelelő árnyalatokat. A legtöbb cég az irodai lézeres nyomtatót használja kis példányszámú nyomtatás esetén.

A digitális nyomtatás egy fajtája a termikus nyomtatás, alapvetően négy elemből áll: a melegítő/nyomtató fejből, a görgőkből (papíradagolás), a hőre színt váltó papírból és az irányítóegységből. A működése tulajdonképpen megegyezik a mátrix nyomtatókéval, csak itt a színváltozást a forró fejegység hozza létre, ahogy a hőre színt váltó papírhoz nyomódik a megfelelő helyeken. Az 1990-as években rengeteg FAX-gépben használták ezt a nyomtatási eljárást.

Az 1970-es évektől gyorsult fel a tintasugaras nyomtatók fejlődése, amikortól is lehetővé vált a kompjuteres képek digitális formájú nyomtatása. A fejlesztéseket finanszírozó cégek (Canon, Epson, Hewlett-Packard), azóta a nyomtatóiparból egész magánbirodalmat építettek fel. A tintasugaras nyomtatók a legelterjedtebb nyomtatófajta, alapvetően két különböző technológiát használnak. Folyamatos (CIJ) és igény szerinti szórású (DOD). A mai tintasugaras nyomtatók általában DOD rendszerűek és úgy működnek, hogy a tintapatron belsejében elektromos töltés hatására egy buborék formálódik, mely hirtelen nyomáskülönbséget idéz elő a kamrában. A nyomás hatására a tinta kilövődik a papírra. Egy másik technika, melyet elsősorban az Epson nyomtatói használnak nem hőt, hanem Piezo-elektromosságot alkalmaz a nyomáskülönbség létrehozásához.

A tintasugaras nyomtatok ára a 15-20 ezer forintostól a több 10 milliós gépekig terjedhet.