Golyóstoll

Bíró László József magyar újságíró, festőművész, feltaláló, nevét világhíressé tette legismertebb találmánya a golyóstoll. Áttanulmányozta a cseh Wenczel Climes szabadalmaztatott ötletét, majd továbbfejlesztette azt. Arra, hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott.

Egy olasz folyóirat a következőket közölte hasábjain:
"Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után."

http://www.mercateo.hu/kw/goly(f3)stoll/golyostoll.html

A középkorú férfiak mennének leginkább külföldre

A külföldi munkaközvetítésre szakosodott Euwork különböző portálok látogatási és jelentkezési adatai alapján meglepő statisztikához jutott. Nem a fiatalok a legmotiváltabbak a külföldi munkavállalásban. 

Egy 18-24 év közötti fiatalnál kétszer nagyobb eséllyel kattint külföldi álláshirdetésre egy 25-34 év közötti. Náluk is kétszerte jobban érdeklődő a 35-50 közötti korosztály, különösen a férfiak, akik közül hatszor annyian keresnek külföldi munkát, mint a 18-24 év közötti lányok körében. Összességében a férfiak körében másfélszer annyi a külföldi munkára jelentkező, mint a hölgyek esetében.

Az ötvenen túliak fogyasztási mutatói

Az egyre zsugorodó népességen belül egyre nagyobb arányt képvisel az ötvenen túliak csoportja, ezzel együtt pedig nem elhanyagolhatók fogyasztási szokásaik. 

Ez a korosztály gazdaságilag aktív, pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott, megtakarításokkal és biztosítási termékekkel rendelkezik. A GfK adata szerint a hazai ezüstgeneráció dinamikusan halad a digitalizálódás útján, és bár még a mobil eszközök használata terén némiképp óvatosabbnak tűnik, körükben az online bankolók aránya megegyezik a fiatal korosztályban mérttel.

A magyar társadalom évről évre zsugorodik, a Népességtudományi Kutatóintézet becslései szerint 2020-ra a magyar lakosság száma 9,7-9,8 millió fő körül mozog majd, 2050-re pedig 9 millió fő alá csökkenhet a magyar népességszám. A tendenciát az egyre lanyhuló gyermekvállalási kedv és az első gyermek megszületésének egyre későbbi időpontja is gyorsítja. A fiatalok aránya a társadalmon belül egyre kisebb: 2013-ban már alig minden ötödik magyar tartozott a 0-17 éves korosztályba (18 százalék). Ezzel párhuzamosan az idősebbek részaránya lendületesen növekszik: 2013-ban a magyar társadalom 38 százaléka 50 éves vagy ennél idősebb.

A GfK és a Budapesti Corvinus Egyetem Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének (FBI) értéke 2013 végére jelentősen megnőtt a 2012 végén mérthez képest, bár a 18-29, 30-49, és 50+ éves korosztályban adódtak eltérések. Mindazonáltal, a komplex fogyasztói bizalom az ötvenen túliak körében a legalacsonyabb. A család várható anyagi helyzetének javulását is a legidősebb korcsoport látja a legborúsabban, míg a fiatalok a legoptimistábbak. Az ország egy év múlva várható helyzetét tekintve viszont már ellenkezőképpen alakulnak a várakozások: a 30-49 évesektől kissé lemaradva, az idősebbek közel 90 százaléka az ország helyzetének javulására számít, a fiataloknak viszont csak 72 százaléka ilyen bizakodó.

„A demográfiai változások mellett érdemes az 50 éves és idősebb réteg gazdaságra gyakorolt hatását is megvizsgálni. Noha ez a korosztály hagyományosan kívül esik a legtöbb vállalat 18-49 éves korosztályban gondolkodó kereskedelmi célcsoportján, e csoport száma jelentősen növekedett az elmúlt években (ma az 50-59 éves korcsoport közel 1,4 millió főt jelent), ezzel együtt pedig fogyasztási mutatóik sem elhanyagolhatók” – mondta el Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.

Az 50-59 évesek közel 20 százaléka rendelkezik megtakarítással, ami a legmagasabb arányt mutatja a társadalmon belül. A megtakarítások összege összefügg a kor emelkedésével, a korcsoportba tartozók által átlagosan megtakarított összeg 1-5 millió forint között szóródik. Emellett a banki kapcsolataikat tekintve is ez a legaktívabb korosztály és biztosítási termékekkel is ők rendelkeznek a legmagasabb arányban. Az előbbi tendenciákkal párhuzamosan javul az életminőség az idősebb korosztályban: a korábbi évek ezüstgenerációjánál ők gazdaságilag és életmódjukat tekintve is aktívabbak, eltérő a költési szerkezetük, kiegyensúlyozottabb a pénzügyi helyzetük.

A fogyasztásukat tekintve is kifizetődő lehet az 50-59 éves korosztályra koncentrálnia a vállalatoknak, hiszen míg a napi fogyasztási cikkekre fordított kiadások folyamatosan csökkentek a 18-49 éves korosztályban, addig az 50-59 éves csoport költései dinamikusan növekedtek az elmúlt években. A két korcsoport vásárlási szokásaiban is több eltérés látható: az 50-59 évesek kisebb értékben vásárolnak egy-egy alkalommal, azonban jóval többször látogatják az üzleteket a másik csoporthoz képest. A magasabb látogatási gyakoriságnak köszönhetően tudott magasabb költési intenzitást produkálni a csoport. A vásárlási szokásokban tetten érhető különbségek a boltpreferenciákban is tükröződnek. Az idősebbek szívesebben választják a diszkontokat és a hagyományos kereskedelmi csatornákat, így a többletköltés elsősorban a diszkontláncokban, a független kisboltokban illetve a szaküzletekben csapódik le. Az élelmiszerek és háztartási vegyi áruk esetében pedig gyakrabban választják a boltok saját márkás termékeit a márkázott termékekkel szemben.

Az 50-59 éves generáció digitalizálódása terén szintén dinamikus fejlődés volt látható az utóbbi években. A GfK adatai szerint 2013-ban az 50-59 éves magyar lakosság már több mint fele havi szinten kapcsolódik az internetre. Így már majdnem minden második szenior honfitársunk nevezhető rendszeres internethasználónak. Az ezüstgeneráció tagjai azon túl, hogy az internetet e-mailek küldözgetésére, illetve közösségi oldalakon fotók megosztására használják, nagy gyakorlatra tettek szert az online térben: sokan pénzügyeiket is az internet segítségével intézik. Online banki hozzáféréssel közülük tízből heten rendelkeznek – ami csak pár százalékkal alacsonyabb, mint a 15-59 évesek 73 százalékos átlaga. (Az online bankolás csúcstartói egyébként a 30-39 éves netezők, akiknek 80 százaléka használja valamelyik bank netbanki rendszerét.) Azon ötvenévesek, akik rendelkeznek online banki hozzáféréssel, a fiatalabbakhoz hasonló gyakorisággal lépnek be – 44 százalékuk hetente – a fiókba, amely csak egy százalékkal alacsonyabb arány, mint a 30-49 évesek körében. Amiben némi elmaradás látható az idősebbek körében, az a mobil eszközök használata: az ötvenen túli online bankoló ügyfelek 85 százaléka kizárólag asztali gépen vagy laptopon használja netbankját, miközben a fiatalabb felhasználók 24 százaléka már részben vagy teljesen okostelefon, illetve tablet segítségével. Meglepő, hogy az ötvenen túli internetezők a fiatalabbaknál nyitottabbak az online személyi kölcsön igénylése iránt. Bár igaz, hogy a szenior korosztály e hiteltípus egyik fő célcsoportja, mégis nagyfokú digitális hajlamra utal körükben, hogy 40 százalékuk nyitott lenne online igénylésre, míg a fiatalabbak körében ez az arány érezhetően alacsonyabb.

Megnevezték a 13 legjobb európai vállalkozást

Az athéni gálavacsorán kihirdették az 2013/2014. évi Európai Üzleti Díjak Program nyerteseit.

Az RSM International által szponzorált 2013/2014. évi Európai Üzleti Díjak (European Business Awards [EBA]) 13 nyertesét egy Athénban megrendezett zártkörű díjátadó ünnepségen, amelyen európai üzleti vezetők, politikusok és tudósok vettek részt. A rangos üzleti versengés, amelyben 31 országból több mint 17.000 vállalkozás vett részt, a tíz kategória nyerteseinek kihirdetésével és az idén szerte Európából több mint 93.000 közönségszavazattal Európai Közönségbajnokának választott vállalat megnevezésével zárult. 

Az RSM két további díjat is odaítélt: az Elnöki különdíjat és az Életműdíjat. Jean Stephens, a nemzetközi könyvvizsgáló, adószakértő és tanácsadó cég, az RSM vezérigazgatója, elmondta: "E díjak célja, hogy elősegítsék, elismerjék és bemutassák a kiváló üzleti teljesítményt, és hozzájáruljanak egy erősebb európai üzleti közösség létrehozásához. A kiemelkedő vállalkozó szellem, az innováció és az üzleti siker, amely az idei év nyerteseit jellemzi, igazolja azt, hogy nehéz piaci feltételek közt is van lehetőség az előrelépésre. A nyertes cégekre joggal lehet büszke az országuk, és mi a részünkről további sikereket kívánunk nekik a jövőben." Adrian Tripp, a European Business Awards vezérigazgatója hozzátette: "A finalisták hosszú utat tettek meg, amíg eljutottak idáig: a tavalyi benevezést követően háromfordulós értékelés, majd kétfordulós közönségszavazás után kerültek be az athéni döntő fordulóba, amely során végül kiválasztottuk a legjobbak legjobbjait. Reméljük, hogy számos vállalkozás tanul majd ezekből a sikerekből, és a levont tanulságokat felhasználja arra, hogy sikerre vigye saját elképzeléseit. Őszinte szívvel gratulálok az összes nyertesnek." A tíz kategória győzteseit tekintélyes európai üzleti vezetőkből, tudósokból és vállalkozókból álló zsűri választotta ki. A különböző fordulókban a versenyző cégeknek írásos anyagokat és videofilmeket kellett beadniuk, és személyes interjúkon is részt vettek. Az idei évben hetedik alkalommal meghirdetett Európai Üzleti Díjakért folyó versenybe az összes EU tagországból, valamint Törökországból, Norvégiából és Makedóniából is neveztek be vállalkozások. A versenyző cégek összesített árbevétele meghaladta az 1 billió eurót, az általuk megtermelt nyereség pedig több mint 50 milliárd eurót tett ki. Az EBA programot elindítása óta támogatja és népszerűsíti fő szponzorként az RSM, a világ hetedik legnagyobb könyvviteli tanácsadó hálózata, az európai piacok egyik vezető tanácsadó cége. Az EBA program iparágaktól független megmérettetés, amelynek célja az európai üzleti közösség tagjai által nyújtott kiváló teljesítmény, a legjobb gyakorlat és az innováció elismerése, terjesztése. A program összekapcsolja a legjobb európai vállalkozásokat, függetlenül attól, hogy melyik országban vagy iparágban tevékenykednek vagy mekkora méretűek, és élő fórumként szolgál a párbeszéd és viták számára, melyek nyomán alakot öltenek az európai üzleti közösségben érvényesülő jövőbeli trendek. Az EBA szponzorai közt megtalálható a Milicom, az UKTI, az Infosys és a BP Target Neutral is.



A NYERTESEK

Kategória                             Nyertes                 Ország
===================================== ======================= ==================
RSM Év Vállalkozója Díj               AirSpeed Telecom        Írország
------------------------------------- ----------------------- ------------------
UKTI Innovációs Díj                   Olea Medical            Franciaország
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Millicom Környezetvédelmi és          RTR Rete Rinnovabile    Olaszország
Vállalati Fenntarthatósági Díj
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Ügyfélközpontúsági Díj                World First             Egyesült Királyság
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Az Év Munkáltatója Díj                Jaba Recordati S.A.     Portugália
------------------------------------- ----------------------- ------------------
BP Target Neutral Év Növekedési       NNG                     Magyarország
Stratégiája Díj
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Import/Export Díj                     Consentino Group        Spanyolország
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Infosys Év Vállalkozása Díj           ARVENTO MOBILE SYSTEMS  Törökország
[forgalom: 0-25 millió euró]
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Infosys Év Vállalkozása Díj           Galenicum Health S.L.   Spanyolország
[forgalom: 26 150 millió euró]
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Infosys Év Vállalkozása Díj           B2X Care Solutions GmbH Németország
[forgalom: 150+ millió euró]
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Európai Közönségbajnok                Skroutz S.A.            Görögország
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Elnöki különdíj                       Diamantis Masoutis S.A. Görögország
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Életműdíj                             Magna Marine Inc.       Görögország
------------------------------------- ----------------------- ------------------

Változhat a lejárati idő feltüntetése

Eltörölheti a tartós élelmiszereken szereplő lejárati idő feltüntetését az unió.

A sokszor még fogyasztható élelmiszerek közül ugyanis több millió tonnányi végzi hulladékként, csak azért, mert egy viszonyítási dátum szerepel a termékeken. Magyarországon egy olyan törvénymódosítás segíthetne, amely lehetővé teszi, hogy a lejárt minőség-megőrzési idejű termékeket egy záros határidőig még lehessen forgalmazni.

Az ötlet a holland mezőgazdasági minisztertől származik, aki úgy számol, évi több tízmillió tonna tartós élelmiszer végzi feleslegesen a kukában amiatt, hogy a csomagoláson szereplő lejárati időn belül nem fogyasztják el. A tárcavezető szerint sok háztartásban vannak olyan tartós élelmiszerek, amelyeknél lejárt ugyan néhány hete a minőség-megőrzési határidő, de még jó szívvel fogyaszthatók. A svédekkel és a németekkel karöltve ezért azt javasolja, hogy például a rizs, száraz tészták, kávé esetében szűnjék meg a lejárati idő feltüntetése. Annak, hogy a javaslat végül uniós szintű döntéssé váljon, elsősorban élelmiszer-biztonsági követelményei és kockázatai vannak.

A Nébih Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vendéglátás és étkeztetés-felügyeleti osztályvezetője azt mondja, a fogyasztók sokszor nem tudnak különbséget tenni az élelmiszereken feltüntetett jelölések közt. Vannak olyan (gyorsan romló, többnyire állai eredetű, magasabb nedvesség tartalmú) termékek, amelyeket a fogyaszthatósági dátummal jelölünk, és amelyeket valóban élelmiszer-biztonsági kockázat a lejárati idő után fogyasztani, az élelmiszerek egy jelentős csoportjánál (konzervek, száraz tészták) ugyanakkor, amelyeken a minőség-megőrzési idő szerepel, nincs ilyen kockázat, csak a gyártó szavatolta minőség romolhat. Itt folyik a vita arról, hogy melyek pontosan azok a csoportok, amelyeknél esetleg lazítani lehet ezt a dátumjelölést. Zoltai Anna hangsúlyozza azt is, nem is feltétlenül van szükség uniós döntésre ahhoz, hogy a fogyasztó maga is odafigyeljen, mit vásárol, hiszen korábban a jó háztartási gyakorlat keretében ezek nélkül is mindenki tudta, meddig volt fogyasztható az adott élelmiszer, a fogyasztókat kicsit elkényelmesítették ezek a jelölések. De a gyártó felelősségét, persze, semmilyen esetben nem lehet elvitatni – teszi hozzá a szakember. (A legtöbb vásárló figyelmét egyébként talán elkerülte, de bizonyos élelmiszereken – borok, magas alkoholtartalmú italok, ecet, só, cukor, rágógumi – most sincs már lejárati idő, és a jövőben tovább bővülhet a kör.)

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke azt mondja, csökkenthetné az élelmiszer-pazarlást egy uniós szintű rendelet, amelynek karitatív szempontból is nagy jelentősége lehetne, de Magyarországon igazán egy olyan törvénymódosítás segíthetne, amely lehetővé tenné, hogy a lejárt minőség-megőrzési idejű termékeket egy záros határidőig még lehessen forgalmazni. A szakember úgy számol, az élelmiszerláncban, a mezőgazdaság terméstől a lakosságig több százezer tonnányi menthető élelmiszer-felesleg termelődik az országban, de egyelőre nincs kimutatás arról, hogy a hulladékból mi az, amit meg lehetett volna menteni.

Német érdekeltség a külföldi tulajdonú cégek között

A magyarországi cégek közül több mint 40 ezer vállalkozás köthető külföldi tulajdonosokhoz, közöttük a legnagyobb számban a német cégek és magánszemélyek találhatóak, a második és harmadik helyen Ukrajna és Románia szerepel – derül ki a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit (NCT) Zrt. keddi közleményéből.

A külföldi tulajdonossal is rendelkező magyarországi cégek listáján az első húsz helyezett között több egzotikus offshore ország is szerepel. A közlemény idézi Pertics Richárdot, a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját, aki szerint az 5200 németországi érdekeltségű vállalat túlnyomó része rendeltetésszerűen működik, beszámolóik szerint összességében 8 ezer milliárd forint éves árbevételt érnek el, és 30 milliárd forint adót fizetnek évről évre. Hozzátette: hiába áll Németország a lista élén, a Magyarországon céget fenntartók top 20-as listájára sok olyan ország neve is felkerült, amely nem kifejezetten az adók helyi megfizetéséről híres.

A közlemény szerint a második és harmadik helyen Ukrajna és Románia szerepel, a cégek alaposabb vizsgálata alapján inkább a felhalmozott tartozások, illetve a jogi felelősség áthárítása miatt alapították ezeket. Rámutatnak: az utóbbi 10 év bevett gyakorlata, hogy a hazai tulajdonosok úgy próbálnak megszabadulni felhalmozott tartozásuktól, hogy cégüket a tartozással együtt elérhetetlen külföldi magánszemélyeknek adják el.

A vezérigazgató elmondta, hogy a szigorodó jogszabályok ellenére Magyarországon csaknem 4500 ukrán és ugyanennyi román érdekeltségű cég működik, de beszámolót csak 26 százalékuk tesz közzé, ami a jogszabályok értelmében eleve az adószám felfüggesztéséhez vezethet. További probléma, hogy a mérleget leadó román és ukrán cégek adózás előtti eredménye összességében negatív, jelentős részük feltételezhetően nem azért van jelen Magyarországon, hogy gazdasági tevékenységet folytasson, hanem azért, mert az eredeti tulajdonosok felelősségének eltüntetése még nem fejeződött be. A hazai vállalatok számára a legnagyobb veszélyt az ilyen típusú offshore cégek jelentik; ezekben az esetekben a tulajdonosi háttér és a kapcsolt vállalkozások ellenőrzése az egyik legfontosabb feladat üzletkötés előtt.

Kevés információt tesznek közzé a hazai cégek az interneten

Míg Nyugat-Európában az ipari beszállítók csaknem 75 százaléka elérhetővé tesz részletes információkat a weboldalán a keresett termékről, addig Magyarországon ez az arány csak 29 százalék.

A magyar ipari cégek még mindig elsősorban abból indulnak ki, hogy vevőik nem használják az internetet, ami már rég nem igaz - állapította meg a Tablazat.hu online beszerzői portál. A hazai cégek közötti online kereskedelem öt évvel van lemaradva a nyugati országokhoz képest a szakportál pénteki közleménye szerint.

A Tablazat.hu magyar és külföldi forgalmazók weboldalán megjelenő ipari termékeket és az ezekről elérhető információkat vizsgálta, hogy kiderítse, milyen különbségek vannak a nyugat-európai és a hazai beszerzők által elérhető online információk között. A vizsgált termékek között olyan kereskedelmi cikkek szerepeltek, mint a targonca, a szivattyú vagy a minőségtanúsítási rendszer.

A hazai vállalatok weboldalain többnyire éppen a beszerzők számára legfontosabb információk, a termékleírások nem teljesek vagy hiányoznak - közölte a beszerzői portál. A világhálón 2009-ben még nagyon kevés ipari tartalom volt elérhető. A nyugat-európai országokban körülbelül ekkor jöttek rá, hogy vásárlás előtt a beszerzők is egyre inkább a webet veszik igénybe adatgyűjtésre, így termékeik részletes adatait elkezdték feltölteni honlapjaikra. Magyarországon ekkor az ipari cégek többségének még nem volt weblapja. Amelyeknek volt, azok is inkább online névjegykártyaként, a cég nevének és elérhetőségeinek megjelenítésére használták. Mára a helyzet változott ugyan, de a beszerzőket leginkább érdeklő információk még mindig alacsony arányban érhetők el a neten - idézi a közlemény Kócsi Norbertet, a Tablazat.hu beszerzői szakértőjét.

Közel 2 százalékkal nőtt az egyszemélyes háztartás létminimuma

A létminimum havi értéke 87 510 forint volt egy egyszemélyes háztartásban 2013-ban Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 1,8 százalékkal nőtt - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Létminimum című, júniusban kiadott, évente megjelenő kiadványában. 

Az egy havi átlagos létminimumérték 168 ezer forint volt háztartásonként.

A létminimum az az összeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén hagyományosan alapvetőnek minősülő - szükségletek kielégítését - írja a KSH.

Egy két felnőttből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2013-ban 253 779 forint volt havonta, ami több mint 4 ezerrel haladta meg a 2012-es értéket. Egy ilyen háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 63 445 forint volt, szemben a 2012-es 62 321 forinttal.

 
A kéttagú nyugdíjas háztartások létminimuma a KSH adatai szerint 135 641 forint volt tavaly, míg 2012-ben 133 238 forint. 

A létminimumértékek 2013-as meghatározásához 1449 háztartást felölelő mintát vizsgált a hivatal, ez 1 millió 109 ezer embert reprezentál. Az egy havi átlagos létminimumérték 168 ezer forint volt háztartásonként.
Az adatokból kiderült: 2013-ban a háztartások személyes kiadásaik egyharmadát költötték élelmiszerre, 28,8 százalékát fordították lakásfenntartási kiadásokra; utóbbinak 56,6 százalékát háztartási energia vásárlására. Az egyéb fogyasztásból a kiadások 15 százalékát szánták közlekedésre, telefonálásra, 9,4 százalék jutott egészségügyre, testápolásra, ruházkodásra. Oktatásra, üdülésre, művelődésre pedig 4,7 százaléknyi összeget költöttek tavaly átlagosan a háztartások.

Nielsen: mennyiségben is nőtt az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma

Kétévi csökkenés után újra nőtt mennyiségben is az élelmiszer- és vegyiáru-kiskereskedelem forgalma Magyarországon, az idei első negyedévben 1,6 százalékkal több árut adtak el a boltok, mint tavaly január-márciusban - közölte a Nielsen piackutató vállalat hétfőn.

A Nielsen negyedévenként közzétett európai elemzése szerint értékben a magyar forgalom 3,5 százalékkal nőtt, ami Európában az egyik legjelentősebb javulás. Az élelmiszerek, a háztartási vegyiáruk és a kozmetikumok fogyasztói átlagára 1,9 százalékkal emelkedett.

Legutóbb 2011 negyedik negyedévében nőtt a bolti eladás mennyisége Magyarországon, 1,4 százalékkal. Utána a mélypont a 2012. évi negyedik negyedév volt, mínusz 4,6 százalékkal.
Az első negyedév kedvező forgalmi adatai igazolják azt a piaci tapasztalatot, amely szerint, ha a fogyasztói bizalom változik, akkor két negyedévig tart, míg hatása tükröződik az eladásokban. Magyarországon tavaly a második negyedévi 41 pont után a harmadikban 45, a negyedikben pedig 51 pontot ért el az index - ismerteti a közlemény.

Az idén az első negyedévben 54 pontra nőtt a fogyasztók bizalmi indexe. Ez az index összegzi a fogyasztók véleményét a személyes pénzügyi helyzetük és a munkahelyek kilátásairól, valamint vásárlási hajlandóságukról.

A huszonegy vizsgált európai országban átlagosan újra kevesebbet adtak el az első negyedévben, mint tavaly január-márciusban, mennyiségben 0,6 százalékos a csökkenés. Az unió öt nagy piaca közül háromban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Olaszországban negatív a trend. Mennyiségben a legkedvezőbb mutatókat a török, a francia, a norvég és a belga piac érte el - idézi a közlemény Jean-Jacques Vandenheede-t, a Nielsen európai kiskereskedelmi tanácsadási igazgatóját.

GKI: májusban romlottak a gazdasági várakozások

Másfél éves, látványos emelkedés után májusban kissé csökkent a GKI-Erste konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke; a GKI által az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint ezúttal az üzleti és fogyasztói várakozások is romlottak.

A GKI az MTI-vel közölte: az üzleti szférán belül májusban a kereskedelem kivételével minden ágazat várakozása kedvezőtlenebb lett. 

 
Az ipari bizalmi index csökkenése elsősorban a termelés romló kilátásait tükrözi. Az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállományok megítélése - az exportrendeléseké is - javult, a készleteké stagnált. Az építőipari várakozások is romlottak, igaz a jelentős áprilisi javulás után. Májusban egyaránt pesszimistább lett az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése. 

A kereskedelmi bizalmi index az áprilisi csökkenéssel azonos mértékben emelkedett. Az eladási pozíció megítélése kissé romlott, míg a rendelések várható alakulásának és a készletszintnek a megítélése kedvezőbb lett. Májusban a legnagyobb mértékben a szolgáltatói bizalmi index esett az előző hónaphoz képest. Leginkább a várható forgalom megítélése romlott, legkevésbé az általános üzletmeneté.

A foglalkoztatási várakozások a kereskedelem kivételével minden ágazatban rosszabbak lettek, egyben erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési szándék a szolgáltató cégek kivételével minden ágazatban gyengült, ugyanakkor a fogyasztók inflációs várakozása kissé erősödött. Az építőiparban az árcsökkenést tervező cégek aránya kissé újra meghaladta az áremelést tervezőkét. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban és a lakosság körében is kedvezőtlenebb lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index kissé csökkent. A lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét rosszabbnak érezte, mint áprilisban, ugyanakkor a következő egy évben várható megtakarítási képesség megítélése kissé javult. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét az áprilisinál reálisabbnak érezte - olvasható az elemzésben.