2014. június 27., péntek

Az egér története

Hivatalos elnevezése „X-Y pozíció indikátor”, mégis mindenki egérnek hívja. Több százmillió darabot adtak már el, kevesen tudják viszont, hogy kinek köszönhetjük...
A második világháború kezdetétől egészen a 60-as évek végéig, Doug Engelbart mint radartechnikus dolgozott a Stanford Kutatóintézetben. Akkor a számítógépek még igen nehézkesen kommunikáltak, óriási lyukszalagok jelentették a kapcsolatot a felhasználó és a gép között. Monitorokat (azaz akkori nevén kijelző vagy indikátor), illetve billentyűzetet már használtak, de a gépek kezelése ennek ellenére nehéz és körülményes volt.
Az első egér még egyáltalán nem emlékeztetett arra, mint amilyeneket manapság használunk (legalábbis a külsejében, a funkcióiban majdnem ugyanaz volt). Borítása fából volt kivágva, és mivel a mikrokapcsolók és az elektronika sok helyet foglalt, nem volt túl sok hely a belsejében. Csak egyetlen kapcsolót, azaz egérgombot helyeztek el rajta.  Az ősegér technikai kivitelezését 1963-ban Bill English végezte (mókásan szólva: ő faragta ki), a szoftveres részekért pedig Jeff Rulifson felelt. Ennyi volt a team. Eredetileg az egér elején vezették ki az elektronikát, Engelbart elmondása szerint azonban „a zsinórok útban voltak, így egyszerűen hátra tettük őket”. A vezérlés azonban már ekkor, 1964-ben is ugyanaz volt, mint amit a mai, nem optikai egerek alján láthatunk: egy vízszintes és egy függőleges „görgő” avagy kerék, ami akkor ugyan még nem egy gömb alakú görgővel volt meghajtva, de az eljárás ugyanaz. Engelbarték be is jegyezték a találmányt (Engelbart nevéhez az egéren kívül még további negyven szabadalom fűződik, tehát ezen kívül sok mindent feltalált még), majd 1968-ban a San Franciscóban megrendezett számítógépes konferencián be is mutatták.
A bemutató úttörő kezdeményezés volt, "The Mother Of All Demos" néven vonult be a számítástechnika történetébe. Az egér és a grafikus felhasználói felület története szorosan összefügg. A terület fejlesztésében a 70-es években a Xerox Corporation járt az élen, az 1973-ban bemutatott Xerox Star információs rendszerrel. A program, és az azt futtató Alto tervezésében William K. English is részt vett, aki korábban Engelbart munkatársa volt. Az egér több változatával folytattak kísérleteket. A tárcsákat golyó, a kis köralakú gombokat nagy méretű négyszögeletesek váltották fel.
A 70-es évek végén az MIT egyik diákja, Steve Kirsch az optikai egér fejlesztésén dolgozva, két egyszenzoros változat terveit készítette el. Az optika az egérpadon váltakozó fekete és fehér négyzetekről olvasta le az irányt és a sebességet. A másik változat szenzora a korábbi modellével azonos volt, de az egérpadon négyzetek helyett vonalak alkotta rácsok futottak. Az egyik irányba haladó vonalak kék (x tengely), a másik irányba haladók infravörös (y tengely) festékanyaggal voltak színezve. Az eszköz a szenzor mellett tartalmazott egy vörös és egy infravörös LED-et is, amelyek felváltva ki- és bekapcsoltak, így adott időpillanatban a szenzor egy tengelyre vonatkozó információt tudott leolvasni a rácsszerkezetről. 
A későbbi változatokba egy újabb szenzort épített be, így mindkét irány önálló érzékelőt kapott, és a LED-ek folyamatosan világítottak. Kirsch 1982-ben megalakította a Mouse Systems Corporationt és a cég még ebben évben piacra dobta az első kereskedelmi forgalomban is kapható egeret. Az eszköz IBM PC-khez készült, de a szoftverek hiánya és a magas ár, -valamint az a zavaró tulajdonság, hogy az egér nem vette jó néven, ha a tengelye nem volt párhuzamos a ráccsal- meggátolták elterjedését.
1979 decemberében az Apple néhány munkatársa a Xeroxnál járt, Steve Jobs vezetésével. Jobs felismerte az új megoldások jelentőségét, így az Apple lett az első társaság, aki szériában gyártott számítógépeihez is felhasználta az új adatbeviteli eszközt. Az Apple Lisa 1983-ban jelent meg, grafikus felületű OS-sel, a LisaDeskkel. Az egér opto-elektronikus rendszerű volt, a golyót gumival vonták be. Az elektronikát és mechanikát külső cég, a Hovey- Kelley Co. tervezte. 1983-ban dobta piacra első egerét a Microsoft is, Green Eye néven (a Windows 1.0-át novemberben jelentették be). Ebben az évben már 10-nél is több társaság kínálatában szerepeltek az egerek különböző változatai.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése