Digitális nyomtatás

Az első szériás fénymásoló a Xerox 914 volt. A Xerox vállalatot 1906-ban alapították The Haloid Photographic Company néven és eredetileg fotópapírt és fotózási kellékeket gyártott. Mostani nevét a cég több módosítás után 1961-ben Xerox-ra változtatta. 

1959-ben mutatták be a Xerox 914-est az első fénymásológépet melyet szériában is lehetett gyártani, és végre egy íróasztal nagyságú helyen is elfért. 1961 végére a gép olyan sikert aratott, hogy a cég közel 60 millió dollár nyereséget könyvelhetett el és forradalmasította a nyomtatóipart.

Xerografikus eljárás
A mai nyomtatás sokat köszönhet Chester Carlson-nak, aki ha 1938-ban találta fel az elektrofotógrafikus eljárást. A Xerox cég fantáziát látott találmányában és a fárasztó kézi munkafolyamatot végül is (18 év fejlesztés után) automatizálták - így lett a Xerox 914. Azóta az eljárás minden mai digitális nyomtatóban, lézer vagy ledes printerben megtalálható, a bevitelikép átalakításáért felelős, melyet ezek után különböző technológiával lehet kinyomni.

Az ofszet nyomtatás: ionizált térben, fény segítségével (mely lehet mozgó vagy lencséken keresztül vezetett) átvilágítják a képet, ahol a dobhengert fény éri az töltést veszít, így felületébe ég a kép. Ezután a tintaszemcsék a töltött részekhez ragadnak így a hengeren megjelenik a kép negatívja. A nyomtatás következő fázisában bekerül a papír melyen a henger végigördülve felviszi a tintát, végül melegítéssel a papírba égeti azt (az ofszet eljárás nemcsak gazdaságos de sokoldalú technológia). Színes vagy tintasugaras nyomtatás esetén, mint például a reklám nyomtatás minden színnek külön egysége van, régebben ezek egymás után dolgoztak, mára szimultán működnek.

A lézeres nyomtatást előszőr Gary Starkweather találta fel a Xerox cég berkein belül 1969-ben. A dobhengerre a képet lézersugár segítségével viszik fel a már ismertetett xerografikus eljárással. Első kereskedelmi alkalmazása az IBM 3800 komputerrel volt, boritékokat, számlákat nyomtattak vele. A komputerek elterjedésével 1984-ben bocsátották piacra az első tömegtermelésre szánt lézeres nyomtatót, a HP LaserJet 8ppm-et.

A színes nyomtatók tipikusan a CMYK (Kék, Vörös, Sárga, Fekete) színekből keverik a megfelelő árnyalatokat. A legtöbb cég az irodai lézeres nyomtatót használja kis példányszámú nyomtatás esetén.

A digitális nyomtatás egy fajtája a termikus nyomtatás, alapvetően négy elemből áll: a melegítő/nyomtató fejből, a görgőkből (papíradagolás), a hőre színt váltó papírból és az irányítóegységből. A működése tulajdonképpen megegyezik a mátrix nyomtatókéval, csak itt a színváltozást a forró fejegység hozza létre, ahogy a hőre színt váltó papírhoz nyomódik a megfelelő helyeken. Az 1990-as években rengeteg FAX-gépben használták ezt a nyomtatási eljárást.

Az 1970-es évektől gyorsult fel a tintasugaras nyomtatók fejlődése, amikortól is lehetővé vált a kompjuteres képek digitális formájú nyomtatása. A fejlesztéseket finanszírozó cégek (Canon, Epson, Hewlett-Packard), azóta a nyomtatóiparból egész magánbirodalmat építettek fel. A tintasugaras nyomtatók a legelterjedtebb nyomtatófajta, alapvetően két különböző technológiát használnak. Folyamatos (CIJ) és igény szerinti szórású (DOD). A mai tintasugaras nyomtatók általában DOD rendszerűek és úgy működnek, hogy a tintapatron belsejében elektromos töltés hatására egy buborék formálódik, mely hirtelen nyomáskülönbséget idéz elő a kamrában. A nyomás hatására a tinta kilövődik a papírra. Egy másik technika, melyet elsősorban az Epson nyomtatói használnak nem hőt, hanem Piezo-elektromosságot alkalmaz a nyomáskülönbség létrehozásához.

A tintasugaras nyomtatok ára a 15-20 ezer forintostól a több 10 milliós gépekig terjedhet.

Az egér története

Hivatalos elnevezése „X-Y pozíció indikátor”, mégis mindenki egérnek hívja. Több százmillió darabot adtak már el, kevesen tudják viszont, hogy kinek köszönhetjük...

A második világháború kezdetétől egészen a 60-as évek végéig, Doug Engelbart mint radartechnikus dolgozott a Stanford Kutatóintézetben. Akkor a számítógépek még igen nehézkesen kommunikáltak, óriási lyukszalagok jelentették a kapcsolatot a felhasználó és a gép között. Monitorokat (azaz akkori nevén kijelző vagy indikátor), illetve billentyűzetet már használtak, de a gépek kezelése ennek ellenére nehéz és körülményes volt.

Az első egér még egyáltalán nem emlékeztetett arra, mint amilyeneket manapság használunk (legalábbis a külsejében, a funkcióiban majdnem ugyanaz volt). Borítása fából volt kivágva, és mivel a mikrokapcsolók és az elektronika sok helyet foglalt, nem volt túl sok hely a belsejében. Csak egyetlen kapcsolót, azaz egérgombot helyeztek el rajta.  Az ősegér technikai kivitelezését 1963-ban Bill English végezte (mókásan szólva: ő faragta ki), a szoftveres részekért pedig Jeff Rulifson felelt. Ennyi volt a team. Eredetileg az egér elején vezették ki az elektronikát, Engelbart elmondása szerint azonban „a zsinórok útban voltak, így egyszerűen hátra tettük őket”. A vezérlés azonban már ekkor, 1964-ben is ugyanaz volt, mint amit a mai, nem optikai egerek alján láthatunk: egy vízszintes és egy függőleges „görgő” avagy kerék, ami akkor ugyan még nem egy gömb alakú görgővel volt meghajtva, de az eljárás ugyanaz. Engelbarték be is jegyezték a találmányt (Engelbart nevéhez az egéren kívül még további negyven szabadalom fűződik, tehát ezen kívül sok mindent feltalált még), majd 1968-ban a San Franciscóban megrendezett számítógépes konferencián be is mutatták.

A bemutató úttörő kezdeményezés volt, "The Mother Of All Demos" néven vonult be a számítástechnika történetébe. Az egér és a grafikus felhasználói felület története szorosan összefügg. A terület fejlesztésében a 70-es években a Xerox Corporation járt az élen, az 1973-ban bemutatott Xerox Star információs rendszerrel. A program, és az azt futtató Alto tervezésében William K. English is részt vett, aki korábban Engelbart munkatársa volt. Az egér több változatával folytattak kísérleteket. A tárcsákat golyó, a kis köralakú gombokat nagy méretű négyszögeletesek váltották fel.

A 70-es évek végén az MIT egyik diákja, Steve Kirsch az optikai egér fejlesztésén dolgozva, két egyszenzoros változat terveit készítette el. Az optika az egérpadon váltakozó fekete és fehér négyzetekről olvasta le az irányt és a sebességet. A másik változat szenzora a korábbi modellével azonos volt, de az egérpadon négyzetek helyett vonalak alkotta rácsok futottak. Az egyik irányba haladó vonalak kék (x tengely), a másik irányba haladók infravörös (y tengely) festékanyaggal voltak színezve. Az eszköz a szenzor mellett tartalmazott egy vörös és egy infravörös LED-et is, amelyek felváltva ki- és bekapcsoltak, így adott időpillanatban a szenzor egy tengelyre vonatkozó információt tudott leolvasni a rácsszerkezetről. 

A későbbi változatokba egy újabb szenzort épített be, így mindkét irány önálló érzékelőt kapott, és a LED-ek folyamatosan világítottak. Kirsch 1982-ben megalakította a Mouse Systems Corporationt és a cég még ebben évben piacra dobta az első kereskedelmi forgalomban is kapható egeret. Az eszköz IBM PC-khez készült, de a szoftverek hiánya és a magas ár, -valamint az a zavaró tulajdonság, hogy az egér nem vette jó néven, ha a tengelye nem volt párhuzamos a ráccsal- meggátolták elterjedését.

1979 decemberében az Apple néhány munkatársa a Xeroxnál járt, Steve Jobs vezetésével. Jobs felismerte az új megoldások jelentőségét, így az Apple lett az első társaság, aki szériában gyártott számítógépeihez is felhasználta az új adatbeviteli eszközt. Az Apple Lisa 1983-ban jelent meg, grafikus felületű OS-sel, a LisaDeskkel. Az egér opto-elektronikus rendszerű volt, a golyót gumival vonták be. Az elektronikát és mechanikát külső cég, a Hovey- Kelley Co. tervezte. 1983-ban dobta piacra első egerét a Microsoft is, Green Eye néven (a Windows 1.0-át novemberben jelentették be). Ebben az évben már 10-nél is több társaság kínálatában szerepeltek az egerek különböző változatai.

A radír története

A radírgumi feltalálását megelőzően viaszt használtak a grafit vagy faszén nyomának eltüntetésére a papírról; továbbá használtak héj nélküli kenyeret is radírként, ez azonban könnyen szétesett, és viszonylag drága volt apótlása.

1770. április 17-én Joseph Priestley írt le egy növényi összetételű gumit, ami képes volt eltávolítani a ceruza írását: „Láttam egy anyagot, mely tökéletesen megfelel a fekete grafitceruza nyomának eltüntetésére a papírról.” Ezt az anyagot rubber, azaz radír névvel illette.

1770-ben egy angol mérnök – Edward Nairne – nevéhez fűzték az első radírgumi piacra dobását, mivel hallott egy világraszóló versenyről, melyben a legjobb feltalálót keresték. Állítólag magas áron, 3 shillingért árulta a radír kockáját. Nairne szerint véletlenül egy darab gumit használt a kenyérbél helyett, ezzel felfedezve a radírgumit. Ezt követően kezdte el az árusítást. Ez volt a gumi első gyakorlati felhasználása Európában.
A radír ebben a formájában azonban ugyanolyan hátrányokkal rendelkezett, mint a kenyér. Miután 1839-ben Charles Goodyear feltalálta a vulkanizálást, mely ellenállóvá teszi a gumit, a radírgumi széles körben elterjedt.

1858. március 30-án az amerikai Hymen Lipman nevéhez fűződik az első szabadalom: szabadalmaztatta a radír ceruza végére történő illesztését. Később ezt érvénytelenítették, ugyanis ez két létező termék összetétele, nem egy teljesen új feltalálása.

A ceruza nyomának kidörzsölése (angolul: rubbing out) adta a radírgumi angol nevét (rubber). Német neve a kitöröl (németül: radieren) szóból ered (Radiergummi). A magyar radírgumi kifejezés a német szóból ered. 

Golyóstoll

Bíró László József magyar újságíró, festőművész, feltaláló, nevét világhíressé tette legismertebb találmánya a golyóstoll. Áttanulmányozta a cseh Wenczel Climes szabadalmaztatott ötletét, majd továbbfejlesztette azt. Arra, hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott.

Egy olasz folyóirat a következőket közölte hasábjain:
"Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után."

http://www.mercateo.hu/kw/goly(f3)stoll/golyostoll.html

A középkorú férfiak mennének leginkább külföldre

A külföldi munkaközvetítésre szakosodott Euwork különböző portálok látogatási és jelentkezési adatai alapján meglepő statisztikához jutott. Nem a fiatalok a legmotiváltabbak a külföldi munkavállalásban. 

Egy 18-24 év közötti fiatalnál kétszer nagyobb eséllyel kattint külföldi álláshirdetésre egy 25-34 év közötti. Náluk is kétszerte jobban érdeklődő a 35-50 közötti korosztály, különösen a férfiak, akik közül hatszor annyian keresnek külföldi munkát, mint a 18-24 év közötti lányok körében. Összességében a férfiak körében másfélszer annyi a külföldi munkára jelentkező, mint a hölgyek esetében.

Az ötvenen túliak fogyasztási mutatói

Az egyre zsugorodó népességen belül egyre nagyobb arányt képvisel az ötvenen túliak csoportja, ezzel együtt pedig nem elhanyagolhatók fogyasztási szokásaik. 

Ez a korosztály gazdaságilag aktív, pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott, megtakarításokkal és biztosítási termékekkel rendelkezik. A GfK adata szerint a hazai ezüstgeneráció dinamikusan halad a digitalizálódás útján, és bár még a mobil eszközök használata terén némiképp óvatosabbnak tűnik, körükben az online bankolók aránya megegyezik a fiatal korosztályban mérttel.

A magyar társadalom évről évre zsugorodik, a Népességtudományi Kutatóintézet becslései szerint 2020-ra a magyar lakosság száma 9,7-9,8 millió fő körül mozog majd, 2050-re pedig 9 millió fő alá csökkenhet a magyar népességszám. A tendenciát az egyre lanyhuló gyermekvállalási kedv és az első gyermek megszületésének egyre későbbi időpontja is gyorsítja. A fiatalok aránya a társadalmon belül egyre kisebb: 2013-ban már alig minden ötödik magyar tartozott a 0-17 éves korosztályba (18 százalék). Ezzel párhuzamosan az idősebbek részaránya lendületesen növekszik: 2013-ban a magyar társadalom 38 százaléka 50 éves vagy ennél idősebb.

A GfK és a Budapesti Corvinus Egyetem Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének (FBI) értéke 2013 végére jelentősen megnőtt a 2012 végén mérthez képest, bár a 18-29, 30-49, és 50+ éves korosztályban adódtak eltérések. Mindazonáltal, a komplex fogyasztói bizalom az ötvenen túliak körében a legalacsonyabb. A család várható anyagi helyzetének javulását is a legidősebb korcsoport látja a legborúsabban, míg a fiatalok a legoptimistábbak. Az ország egy év múlva várható helyzetét tekintve viszont már ellenkezőképpen alakulnak a várakozások: a 30-49 évesektől kissé lemaradva, az idősebbek közel 90 százaléka az ország helyzetének javulására számít, a fiataloknak viszont csak 72 százaléka ilyen bizakodó.

„A demográfiai változások mellett érdemes az 50 éves és idősebb réteg gazdaságra gyakorolt hatását is megvizsgálni. Noha ez a korosztály hagyományosan kívül esik a legtöbb vállalat 18-49 éves korosztályban gondolkodó kereskedelmi célcsoportján, e csoport száma jelentősen növekedett az elmúlt években (ma az 50-59 éves korcsoport közel 1,4 millió főt jelent), ezzel együtt pedig fogyasztási mutatóik sem elhanyagolhatók” – mondta el Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.

Az 50-59 évesek közel 20 százaléka rendelkezik megtakarítással, ami a legmagasabb arányt mutatja a társadalmon belül. A megtakarítások összege összefügg a kor emelkedésével, a korcsoportba tartozók által átlagosan megtakarított összeg 1-5 millió forint között szóródik. Emellett a banki kapcsolataikat tekintve is ez a legaktívabb korosztály és biztosítási termékekkel is ők rendelkeznek a legmagasabb arányban. Az előbbi tendenciákkal párhuzamosan javul az életminőség az idősebb korosztályban: a korábbi évek ezüstgenerációjánál ők gazdaságilag és életmódjukat tekintve is aktívabbak, eltérő a költési szerkezetük, kiegyensúlyozottabb a pénzügyi helyzetük.

A fogyasztásukat tekintve is kifizetődő lehet az 50-59 éves korosztályra koncentrálnia a vállalatoknak, hiszen míg a napi fogyasztási cikkekre fordított kiadások folyamatosan csökkentek a 18-49 éves korosztályban, addig az 50-59 éves csoport költései dinamikusan növekedtek az elmúlt években. A két korcsoport vásárlási szokásaiban is több eltérés látható: az 50-59 évesek kisebb értékben vásárolnak egy-egy alkalommal, azonban jóval többször látogatják az üzleteket a másik csoporthoz képest. A magasabb látogatási gyakoriságnak köszönhetően tudott magasabb költési intenzitást produkálni a csoport. A vásárlási szokásokban tetten érhető különbségek a boltpreferenciákban is tükröződnek. Az idősebbek szívesebben választják a diszkontokat és a hagyományos kereskedelmi csatornákat, így a többletköltés elsősorban a diszkontláncokban, a független kisboltokban illetve a szaküzletekben csapódik le. Az élelmiszerek és háztartási vegyi áruk esetében pedig gyakrabban választják a boltok saját márkás termékeit a márkázott termékekkel szemben.

Az 50-59 éves generáció digitalizálódása terén szintén dinamikus fejlődés volt látható az utóbbi években. A GfK adatai szerint 2013-ban az 50-59 éves magyar lakosság már több mint fele havi szinten kapcsolódik az internetre. Így már majdnem minden második szenior honfitársunk nevezhető rendszeres internethasználónak. Az ezüstgeneráció tagjai azon túl, hogy az internetet e-mailek küldözgetésére, illetve közösségi oldalakon fotók megosztására használják, nagy gyakorlatra tettek szert az online térben: sokan pénzügyeiket is az internet segítségével intézik. Online banki hozzáféréssel közülük tízből heten rendelkeznek – ami csak pár százalékkal alacsonyabb, mint a 15-59 évesek 73 százalékos átlaga. (Az online bankolás csúcstartói egyébként a 30-39 éves netezők, akiknek 80 százaléka használja valamelyik bank netbanki rendszerét.) Azon ötvenévesek, akik rendelkeznek online banki hozzáféréssel, a fiatalabbakhoz hasonló gyakorisággal lépnek be – 44 százalékuk hetente – a fiókba, amely csak egy százalékkal alacsonyabb arány, mint a 30-49 évesek körében. Amiben némi elmaradás látható az idősebbek körében, az a mobil eszközök használata: az ötvenen túli online bankoló ügyfelek 85 százaléka kizárólag asztali gépen vagy laptopon használja netbankját, miközben a fiatalabb felhasználók 24 százaléka már részben vagy teljesen okostelefon, illetve tablet segítségével. Meglepő, hogy az ötvenen túli internetezők a fiatalabbaknál nyitottabbak az online személyi kölcsön igénylése iránt. Bár igaz, hogy a szenior korosztály e hiteltípus egyik fő célcsoportja, mégis nagyfokú digitális hajlamra utal körükben, hogy 40 százalékuk nyitott lenne online igénylésre, míg a fiatalabbak körében ez az arány érezhetően alacsonyabb.

Megnevezték a 13 legjobb európai vállalkozást

Az athéni gálavacsorán kihirdették az 2013/2014. évi Európai Üzleti Díjak Program nyerteseit.

Az RSM International által szponzorált 2013/2014. évi Európai Üzleti Díjak (European Business Awards [EBA]) 13 nyertesét egy Athénban megrendezett zártkörű díjátadó ünnepségen, amelyen európai üzleti vezetők, politikusok és tudósok vettek részt. A rangos üzleti versengés, amelyben 31 országból több mint 17.000 vállalkozás vett részt, a tíz kategória nyerteseinek kihirdetésével és az idén szerte Európából több mint 93.000 közönségszavazattal Európai Közönségbajnokának választott vállalat megnevezésével zárult. 

Az RSM két további díjat is odaítélt: az Elnöki különdíjat és az Életműdíjat. Jean Stephens, a nemzetközi könyvvizsgáló, adószakértő és tanácsadó cég, az RSM vezérigazgatója, elmondta: "E díjak célja, hogy elősegítsék, elismerjék és bemutassák a kiváló üzleti teljesítményt, és hozzájáruljanak egy erősebb európai üzleti közösség létrehozásához. A kiemelkedő vállalkozó szellem, az innováció és az üzleti siker, amely az idei év nyerteseit jellemzi, igazolja azt, hogy nehéz piaci feltételek közt is van lehetőség az előrelépésre. A nyertes cégekre joggal lehet büszke az országuk, és mi a részünkről további sikereket kívánunk nekik a jövőben." Adrian Tripp, a European Business Awards vezérigazgatója hozzátette: "A finalisták hosszú utat tettek meg, amíg eljutottak idáig: a tavalyi benevezést követően háromfordulós értékelés, majd kétfordulós közönségszavazás után kerültek be az athéni döntő fordulóba, amely során végül kiválasztottuk a legjobbak legjobbjait. Reméljük, hogy számos vállalkozás tanul majd ezekből a sikerekből, és a levont tanulságokat felhasználja arra, hogy sikerre vigye saját elképzeléseit. Őszinte szívvel gratulálok az összes nyertesnek." A tíz kategória győzteseit tekintélyes európai üzleti vezetőkből, tudósokból és vállalkozókból álló zsűri választotta ki. A különböző fordulókban a versenyző cégeknek írásos anyagokat és videofilmeket kellett beadniuk, és személyes interjúkon is részt vettek. Az idei évben hetedik alkalommal meghirdetett Európai Üzleti Díjakért folyó versenybe az összes EU tagországból, valamint Törökországból, Norvégiából és Makedóniából is neveztek be vállalkozások. A versenyző cégek összesített árbevétele meghaladta az 1 billió eurót, az általuk megtermelt nyereség pedig több mint 50 milliárd eurót tett ki. Az EBA programot elindítása óta támogatja és népszerűsíti fő szponzorként az RSM, a világ hetedik legnagyobb könyvviteli tanácsadó hálózata, az európai piacok egyik vezető tanácsadó cége. Az EBA program iparágaktól független megmérettetés, amelynek célja az európai üzleti közösség tagjai által nyújtott kiváló teljesítmény, a legjobb gyakorlat és az innováció elismerése, terjesztése. A program összekapcsolja a legjobb európai vállalkozásokat, függetlenül attól, hogy melyik országban vagy iparágban tevékenykednek vagy mekkora méretűek, és élő fórumként szolgál a párbeszéd és viták számára, melyek nyomán alakot öltenek az európai üzleti közösségben érvényesülő jövőbeli trendek. Az EBA szponzorai közt megtalálható a Milicom, az UKTI, az Infosys és a BP Target Neutral is.



A NYERTESEK

Kategória                             Nyertes                 Ország
===================================== ======================= ==================
RSM Év Vállalkozója Díj               AirSpeed Telecom        Írország
------------------------------------- ----------------------- ------------------
UKTI Innovációs Díj                   Olea Medical            Franciaország
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Millicom Környezetvédelmi és          RTR Rete Rinnovabile    Olaszország
Vállalati Fenntarthatósági Díj
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Ügyfélközpontúsági Díj                World First             Egyesült Királyság
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Az Év Munkáltatója Díj                Jaba Recordati S.A.     Portugália
------------------------------------- ----------------------- ------------------
BP Target Neutral Év Növekedési       NNG                     Magyarország
Stratégiája Díj
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Import/Export Díj                     Consentino Group        Spanyolország
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Infosys Év Vállalkozása Díj           ARVENTO MOBILE SYSTEMS  Törökország
[forgalom: 0-25 millió euró]
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Infosys Év Vállalkozása Díj           Galenicum Health S.L.   Spanyolország
[forgalom: 26 150 millió euró]
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Infosys Év Vállalkozása Díj           B2X Care Solutions GmbH Németország
[forgalom: 150+ millió euró]
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Európai Közönségbajnok                Skroutz S.A.            Görögország
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Elnöki különdíj                       Diamantis Masoutis S.A. Görögország
------------------------------------- ----------------------- ------------------
Életműdíj                             Magna Marine Inc.       Görögország
------------------------------------- ----------------------- ------------------

Változhat a lejárati idő feltüntetése

Eltörölheti a tartós élelmiszereken szereplő lejárati idő feltüntetését az unió.

A sokszor még fogyasztható élelmiszerek közül ugyanis több millió tonnányi végzi hulladékként, csak azért, mert egy viszonyítási dátum szerepel a termékeken. Magyarországon egy olyan törvénymódosítás segíthetne, amely lehetővé teszi, hogy a lejárt minőség-megőrzési idejű termékeket egy záros határidőig még lehessen forgalmazni.

Az ötlet a holland mezőgazdasági minisztertől származik, aki úgy számol, évi több tízmillió tonna tartós élelmiszer végzi feleslegesen a kukában amiatt, hogy a csomagoláson szereplő lejárati időn belül nem fogyasztják el. A tárcavezető szerint sok háztartásban vannak olyan tartós élelmiszerek, amelyeknél lejárt ugyan néhány hete a minőség-megőrzési határidő, de még jó szívvel fogyaszthatók. A svédekkel és a németekkel karöltve ezért azt javasolja, hogy például a rizs, száraz tészták, kávé esetében szűnjék meg a lejárati idő feltüntetése. Annak, hogy a javaslat végül uniós szintű döntéssé váljon, elsősorban élelmiszer-biztonsági követelményei és kockázatai vannak.

A Nébih Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vendéglátás és étkeztetés-felügyeleti osztályvezetője azt mondja, a fogyasztók sokszor nem tudnak különbséget tenni az élelmiszereken feltüntetett jelölések közt. Vannak olyan (gyorsan romló, többnyire állai eredetű, magasabb nedvesség tartalmú) termékek, amelyeket a fogyaszthatósági dátummal jelölünk, és amelyeket valóban élelmiszer-biztonsági kockázat a lejárati idő után fogyasztani, az élelmiszerek egy jelentős csoportjánál (konzervek, száraz tészták) ugyanakkor, amelyeken a minőség-megőrzési idő szerepel, nincs ilyen kockázat, csak a gyártó szavatolta minőség romolhat. Itt folyik a vita arról, hogy melyek pontosan azok a csoportok, amelyeknél esetleg lazítani lehet ezt a dátumjelölést. Zoltai Anna hangsúlyozza azt is, nem is feltétlenül van szükség uniós döntésre ahhoz, hogy a fogyasztó maga is odafigyeljen, mit vásárol, hiszen korábban a jó háztartási gyakorlat keretében ezek nélkül is mindenki tudta, meddig volt fogyasztható az adott élelmiszer, a fogyasztókat kicsit elkényelmesítették ezek a jelölések. De a gyártó felelősségét, persze, semmilyen esetben nem lehet elvitatni – teszi hozzá a szakember. (A legtöbb vásárló figyelmét egyébként talán elkerülte, de bizonyos élelmiszereken – borok, magas alkoholtartalmú italok, ecet, só, cukor, rágógumi – most sincs már lejárati idő, és a jövőben tovább bővülhet a kör.)

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke azt mondja, csökkenthetné az élelmiszer-pazarlást egy uniós szintű rendelet, amelynek karitatív szempontból is nagy jelentősége lehetne, de Magyarországon igazán egy olyan törvénymódosítás segíthetne, amely lehetővé tenné, hogy a lejárt minőség-megőrzési idejű termékeket egy záros határidőig még lehessen forgalmazni. A szakember úgy számol, az élelmiszerláncban, a mezőgazdaság terméstől a lakosságig több százezer tonnányi menthető élelmiszer-felesleg termelődik az országban, de egyelőre nincs kimutatás arról, hogy a hulladékból mi az, amit meg lehetett volna menteni.

Német érdekeltség a külföldi tulajdonú cégek között

A magyarországi cégek közül több mint 40 ezer vállalkozás köthető külföldi tulajdonosokhoz, közöttük a legnagyobb számban a német cégek és magánszemélyek találhatóak, a második és harmadik helyen Ukrajna és Románia szerepel – derül ki a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit (NCT) Zrt. keddi közleményéből.

A külföldi tulajdonossal is rendelkező magyarországi cégek listáján az első húsz helyezett között több egzotikus offshore ország is szerepel. A közlemény idézi Pertics Richárdot, a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját, aki szerint az 5200 németországi érdekeltségű vállalat túlnyomó része rendeltetésszerűen működik, beszámolóik szerint összességében 8 ezer milliárd forint éves árbevételt érnek el, és 30 milliárd forint adót fizetnek évről évre. Hozzátette: hiába áll Németország a lista élén, a Magyarországon céget fenntartók top 20-as listájára sok olyan ország neve is felkerült, amely nem kifejezetten az adók helyi megfizetéséről híres.

A közlemény szerint a második és harmadik helyen Ukrajna és Románia szerepel, a cégek alaposabb vizsgálata alapján inkább a felhalmozott tartozások, illetve a jogi felelősség áthárítása miatt alapították ezeket. Rámutatnak: az utóbbi 10 év bevett gyakorlata, hogy a hazai tulajdonosok úgy próbálnak megszabadulni felhalmozott tartozásuktól, hogy cégüket a tartozással együtt elérhetetlen külföldi magánszemélyeknek adják el.

A vezérigazgató elmondta, hogy a szigorodó jogszabályok ellenére Magyarországon csaknem 4500 ukrán és ugyanennyi román érdekeltségű cég működik, de beszámolót csak 26 százalékuk tesz közzé, ami a jogszabályok értelmében eleve az adószám felfüggesztéséhez vezethet. További probléma, hogy a mérleget leadó román és ukrán cégek adózás előtti eredménye összességében negatív, jelentős részük feltételezhetően nem azért van jelen Magyarországon, hogy gazdasági tevékenységet folytasson, hanem azért, mert az eredeti tulajdonosok felelősségének eltüntetése még nem fejeződött be. A hazai vállalatok számára a legnagyobb veszélyt az ilyen típusú offshore cégek jelentik; ezekben az esetekben a tulajdonosi háttér és a kapcsolt vállalkozások ellenőrzése az egyik legfontosabb feladat üzletkötés előtt.

Kevés információt tesznek közzé a hazai cégek az interneten

Míg Nyugat-Európában az ipari beszállítók csaknem 75 százaléka elérhetővé tesz részletes információkat a weboldalán a keresett termékről, addig Magyarországon ez az arány csak 29 százalék.

A magyar ipari cégek még mindig elsősorban abból indulnak ki, hogy vevőik nem használják az internetet, ami már rég nem igaz - állapította meg a Tablazat.hu online beszerzői portál. A hazai cégek közötti online kereskedelem öt évvel van lemaradva a nyugati országokhoz képest a szakportál pénteki közleménye szerint.

A Tablazat.hu magyar és külföldi forgalmazók weboldalán megjelenő ipari termékeket és az ezekről elérhető információkat vizsgálta, hogy kiderítse, milyen különbségek vannak a nyugat-európai és a hazai beszerzők által elérhető online információk között. A vizsgált termékek között olyan kereskedelmi cikkek szerepeltek, mint a targonca, a szivattyú vagy a minőségtanúsítási rendszer.

A hazai vállalatok weboldalain többnyire éppen a beszerzők számára legfontosabb információk, a termékleírások nem teljesek vagy hiányoznak - közölte a beszerzői portál. A világhálón 2009-ben még nagyon kevés ipari tartalom volt elérhető. A nyugat-európai országokban körülbelül ekkor jöttek rá, hogy vásárlás előtt a beszerzők is egyre inkább a webet veszik igénybe adatgyűjtésre, így termékeik részletes adatait elkezdték feltölteni honlapjaikra. Magyarországon ekkor az ipari cégek többségének még nem volt weblapja. Amelyeknek volt, azok is inkább online névjegykártyaként, a cég nevének és elérhetőségeinek megjelenítésére használták. Mára a helyzet változott ugyan, de a beszerzőket leginkább érdeklő információk még mindig alacsony arányban érhetők el a neten - idézi a közlemény Kócsi Norbertet, a Tablazat.hu beszerzői szakértőjét.

Közel 2 százalékkal nőtt az egyszemélyes háztartás létminimuma

A létminimum havi értéke 87 510 forint volt egy egyszemélyes háztartásban 2013-ban Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 1,8 százalékkal nőtt - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Létminimum című, júniusban kiadott, évente megjelenő kiadványában. 

Az egy havi átlagos létminimumérték 168 ezer forint volt háztartásonként.

A létminimum az az összeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén hagyományosan alapvetőnek minősülő - szükségletek kielégítését - írja a KSH.

Egy két felnőttből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2013-ban 253 779 forint volt havonta, ami több mint 4 ezerrel haladta meg a 2012-es értéket. Egy ilyen háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 63 445 forint volt, szemben a 2012-es 62 321 forinttal.

 
A kéttagú nyugdíjas háztartások létminimuma a KSH adatai szerint 135 641 forint volt tavaly, míg 2012-ben 133 238 forint. 

A létminimumértékek 2013-as meghatározásához 1449 háztartást felölelő mintát vizsgált a hivatal, ez 1 millió 109 ezer embert reprezentál. Az egy havi átlagos létminimumérték 168 ezer forint volt háztartásonként.
Az adatokból kiderült: 2013-ban a háztartások személyes kiadásaik egyharmadát költötték élelmiszerre, 28,8 százalékát fordították lakásfenntartási kiadásokra; utóbbinak 56,6 százalékát háztartási energia vásárlására. Az egyéb fogyasztásból a kiadások 15 százalékát szánták közlekedésre, telefonálásra, 9,4 százalék jutott egészségügyre, testápolásra, ruházkodásra. Oktatásra, üdülésre, művelődésre pedig 4,7 százaléknyi összeget költöttek tavaly átlagosan a háztartások.

Nielsen: mennyiségben is nőtt az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma

Kétévi csökkenés után újra nőtt mennyiségben is az élelmiszer- és vegyiáru-kiskereskedelem forgalma Magyarországon, az idei első negyedévben 1,6 százalékkal több árut adtak el a boltok, mint tavaly január-márciusban - közölte a Nielsen piackutató vállalat hétfőn.

A Nielsen negyedévenként közzétett európai elemzése szerint értékben a magyar forgalom 3,5 százalékkal nőtt, ami Európában az egyik legjelentősebb javulás. Az élelmiszerek, a háztartási vegyiáruk és a kozmetikumok fogyasztói átlagára 1,9 százalékkal emelkedett.

Legutóbb 2011 negyedik negyedévében nőtt a bolti eladás mennyisége Magyarországon, 1,4 százalékkal. Utána a mélypont a 2012. évi negyedik negyedév volt, mínusz 4,6 százalékkal.
Az első negyedév kedvező forgalmi adatai igazolják azt a piaci tapasztalatot, amely szerint, ha a fogyasztói bizalom változik, akkor két negyedévig tart, míg hatása tükröződik az eladásokban. Magyarországon tavaly a második negyedévi 41 pont után a harmadikban 45, a negyedikben pedig 51 pontot ért el az index - ismerteti a közlemény.

Az idén az első negyedévben 54 pontra nőtt a fogyasztók bizalmi indexe. Ez az index összegzi a fogyasztók véleményét a személyes pénzügyi helyzetük és a munkahelyek kilátásairól, valamint vásárlási hajlandóságukról.

A huszonegy vizsgált európai országban átlagosan újra kevesebbet adtak el az első negyedévben, mint tavaly január-márciusban, mennyiségben 0,6 százalékos a csökkenés. Az unió öt nagy piaca közül háromban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Olaszországban negatív a trend. Mennyiségben a legkedvezőbb mutatókat a török, a francia, a norvég és a belga piac érte el - idézi a közlemény Jean-Jacques Vandenheede-t, a Nielsen európai kiskereskedelmi tanácsadási igazgatóját.