Nem teljesen tisztázott, hogy ki volt a papír feltalálója, de a legelfogadottabb nézet szerint 105-ben Kínában Ho-ti császár (Han dinasztia) uralkodása alatt, fegyvertárának igazgatója Caj-lun javasolta a papír bevezetését a selyem helyett. Már korábban is készítettek selyem- vagy rongydarabkákból pépet, majd ebből "papírt", azonban a selyem nagyon drága anyag volt. Felhasználták egyes vidékeken a papíreperfa kérgét is, melyet fahamuval főztek, majd pépesítettek. Ebből a fakéregből még ma is különleges lapokat készítenek Japánban.
Az arabok elsősorban rongyot használtak alapanyagnak, ez terjedt el Európában is. Magyarországon az első papírmalmok valószínűleg a XVI. század első felében Nagyszebenben és Brassóban létesültek. A papírgyártás egészen a XIX. századig meglehetősen körülményes és drága maradt, míg a papír előállítására el nem kezdték használni a gőzhajtású papírmalmot, ami fából állította elő a papírgyártáshoz szükséges rostokat. Ma már elképzelhetetlen egy iroda munkája papír nélkül.
1828-ban találták fel az első mechanikus hegyezőt Franciaországban. A mechanikus hegyezés azonban legalább annyi időt vett igénybe, mintha kézzel fabrikálták volna, ezért nem híresült el. Az első olyan hegyező, amely nagyon hasonlít a napjainkban ismerthez, 1847-ben került a piacra. Később, a tekerős ceruzahegyezők hozták az áttörést, majd 1904-ben, egy praktikusabb darab látott napvilágot. Az 1940-es években megszületett az irodai ceruzahegyező, a ceruzát csak bedugták a gépbe, és az elvégezte a feladatot.
A hibajavító története
A hibajavító feltalálása Bette Nesmith Graham gépírónőnek köszönhető, aki egy napon megelégelte, hogy egyetlen kis hiba miatt újra kellett gépelnie egy teljes oldalt. Bár, sokat változott azóta a világ, a mai napig az irodák egyik elmaradhatatlan kelléke továbbra is a hibajavító. Graham egy konyhai turmixgépben próbálta előállítani a tökéletes hibajavítót sminkanyagokkal és vizes alapú fehér temperával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése