Vásárlási szokások

Egy újonnan végzett felmérésből kiderült, a magyar vásárlók inkább a családias, lakóhelyük közelében lévő bevásárlóközpontokat részesítik előnyben, mint az óriásplázákat, mindemellett szívesebben vásárolnak a megszokott, régebbi központokban, minthogy az interneten vegyék meg a számukra szükséges termékeket.

A CBRE 21 európai és közel-keleti országra kiterjedő felmérésében, 21 000 fogyasztót faggattak vásárlási szokásaikról, melynek eredményeképpen kiderült, hogy a vásárlók többsége szívesem rója a felújított plázákat, és előszeretettel keresi fel az új üzleteket vagy a már ismert, kedvenc márkák bővített boltjait. Elmondható, hogy a vásárlók túlnyomó része örül ha például kedvenc bevásárlóközpontja átalakításáról, vagy éppen felújításáról van szó, azonban a magyar vásárlóknál kiemelkedően magas volt azok aránya, akik nem érzékeltek újítást az elmúlt években, ezért különösen érzékenyek vagyunk bárminemű pozitív változásra.

A plázákkal kapcsolatos vásárlói preferenciák terén nem meglepő, hogy az árszínvonal, a tisztaság, a biztonság és az ingyenes parkolási lehetőség végeztek az élen, mellyel minden ország fogyasztói egyetértettek. A korosztályok megoszlása alapján azonban jól megfigyelhető egy adott preferencia is: míg a fiatalabbak jobban értékelik a boltok kínálatát (például éttermi kínálat) és az olyan különböző kiegészítő szolgáltatások jelenlétét, mint az ingyenes WiFi lefedettség, addig az idősebb vásárlók számára az ingyenes parkolás bír kiemelkedő vonzerővel.

A felmérés során három, jól elkülöníthető csoport rajzolódott ki:

1.   a „pláza-társadalmak”, ahol a fogyasztók élményt és újszerűséget várnak el a plázáktól: ilyenek a dél-európai országok, Írország, valamint Románia

2.   a „haszonelvű vásárlók” országai, ahol a praktikum a legfontosabb hívó szó: ilyenek a skandináv országok és Csehország

3.   az „európai mainstream” pedig a két szélsőség között áll: a legtöbb vizsgált ország ebbe a csoportba tartozik: Magyarország, Ausztria, Nagy-Britannia

„Az elmúlt években a magasabb saját tőkét felmutató tulajdonosok képesek voltak beruházni, főleg a nagy, domináns plázákba, gyakran a kisebb bevásárlóközpontok rovására. Ugyanakkor, a kisebb plázák és a sétálóutcák továbbra is látogatottak és sok vásárló számára különösen fontosak, ezért ezeknek a fejlesztése is lényeges.” - mondta John Welham, a CBRE európai kiskereskedelmi befektetésekért felelős vezetője.

A magyar lakosságra koncentrálva elmondható, hogy szívesebben költjük el pénzüket bevásárló utcákban, mint a közép- és kelet-európai országok lakói, bár, ez az arány még mindig kisebb, mint tőlünk nyugatabbra. Ezen kívül, sokkal többet vagyunk hajlandóak utazni egy-egy bevásárlásért, mint a nyugat-európaiak vagy a skandinávok. Az utazási kedv azonban a jövedelmek növekedésének megfelelően csökken.

Továbbá az is kiderült, mi magyarok vagyunk a legoptimistábbak ezen kereskedelmi központokkal kapcsolatban, ugyanis a svájciakkal egyetértve, szerintünk sikeresen kiállják a versenyt az online vásárlással szemben is, ami azonban teljesen szembemegy a román vagy a brit fogyasztók véleményével.

Attól függetlenül, hogy a hazai vásárlók igen aktívak az interneten és szívesen informálódnak a termékekről az elektronikus portálokon, vásárláshoz még mindig a boltokat részesítik előnyben. A magyarok 45 százaléka vásárol on-line, míg ez az arány 70 százalék felett van Csehországban és Romániában is 63 százalék. Ez rámutat arra, hogy a jövőben is nagyon fontos elem a márkakommunikációban a fizikai boltok szerepe. Habár a kereskedőknek készülniük kell az on-line világ további térnyerésére is, melyet a különböző applikációk fejlesztésével és a közösségi média alkalmazásával tehetnek hasznossá maguk számára.