Videokamera vásárlás

Céges vagy családi események? Szeretnéd, hogy emlékezetesek maradjanak? Nem mindegy, hogy milyen minőségben őrizzük meg őket! Ezért is nagyon fontos eldöntenünk, milyen videokamerát vásároljunk.

Az első kérdés ismét az, mire is akarjuk használni az eszközt. Nem mindegy, hogy filmet akarunk vele forgatni vagy csupán egy eseményt örökítünk meg. Persze az sem mindegy mekkora az eszközvásárlásra szánt büdzsé és, hogy milyen márkát válasszunk. Mivel sok típus és brand ismert, mint például a Panasonic, Sony, Fuji, Canon, JVC, ezért fontos, hogy jól válasszunk.

Tehát következhetnek a fontosabb technikai adatok. Milyen a kamera képérzékelője. Mivel ez egy olyan eszköz, ami a látott dolgokat olyan jelekké alakítja át, hogy azok elektronikusan feldolgozhatóak legyenek a képérzékelő kiemelt paraméter lehet. A képérzékelőnek két fő fajtája ismert a CCD és a CMOS. A CCD, egy elektronikai alkatrész, mely analógjeleket továbbít. A CMOS pedig egy integrált áramkör, mely analóg-digitális átalakítókat is tartalmazza. Ebből következik a kérdés, hogy mekkora legyen az érzékelő mérete. Például egy 1/5 coll-os vagy ettől kisebb egy hobbikategóriának fel meg, egy 1/3 collos pedig egy fél profinak, vagy profinak minősül.

Az is fontos lehet, milyen optikai zoommal rendelkezik a videokameránk, mennyire tudjuk az adott eseményt megközelíteni vele. Elengedhetetlen, akárcsak a fényképezőgépeknél, hogy ne keverjük össze az optikai és a digitális zoom fogalmát. A digitális zoom a vásárlásnál teljesen lényegtelen.

A vásárolt termék formája és kinézete is nagyon lényeges, hisz nem mindegy, hogy a leendő tulajdonosnak, hogyan fog a kezében elhelyezkedni. Egyes kamerák vízszintesek, mások függőlegesek, vannak kompaktok, de vannak ultrakompaktok is. Tehát mielőtt megvennénk az adott készüléket próbáljuk ki, hogy milyen érzés a kezünkben tartani.

Alapvető tudnunk, milyen video-formátumban készül el, majd a leendő film. Sok fajta ismert, ilyenek például a MiniDv (kazettás formátum, analóg kameráknál jobb minőséget ad), Mini DVD-R/RW (DVD-lemez szükséges hozzá, MPEG-2 felvétel), HD, Full HD. Egy digitális kameránál, a számítógépre való feltöltéshez szükséges egy csatlakozó kábel (például Firewire), amivel ezt megtehetjük.

Meg kell említeni még a memóriakártyát is. Ennek is több fajtája létezik, mint az MS (Memory Stick), MD (Micro Drive), SDHC, Secure Digital SD. Különbség csak abban található, mekkora a mérete és mennyire kompatibilis az adott kártya a kamerával. Végül pedig, a kényelmesség szempontjából, érdemes beszereznünk egy állványt, mert így elkerülhetjük az esetleges bemozgásokat, remegéseket is.

Vásárlási szokások

Egy újonnan végzett felmérésből kiderült, a magyar vásárlók inkább a családias, lakóhelyük közelében lévő bevásárlóközpontokat részesítik előnyben, mint az óriásplázákat, mindemellett szívesebben vásárolnak a megszokott, régebbi központokban, minthogy az interneten vegyék meg a számukra szükséges termékeket.

A CBRE 21 európai és közel-keleti országra kiterjedő felmérésében, 21 000 fogyasztót faggattak vásárlási szokásaikról, melynek eredményeképpen kiderült, hogy a vásárlók többsége szívesem rója a felújított plázákat, és előszeretettel keresi fel az új üzleteket vagy a már ismert, kedvenc márkák bővített boltjait. Elmondható, hogy a vásárlók túlnyomó része örül ha például kedvenc bevásárlóközpontja átalakításáról, vagy éppen felújításáról van szó, azonban a magyar vásárlóknál kiemelkedően magas volt azok aránya, akik nem érzékeltek újítást az elmúlt években, ezért különösen érzékenyek vagyunk bárminemű pozitív változásra.

A plázákkal kapcsolatos vásárlói preferenciák terén nem meglepő, hogy az árszínvonal, a tisztaság, a biztonság és az ingyenes parkolási lehetőség végeztek az élen, mellyel minden ország fogyasztói egyetértettek. A korosztályok megoszlása alapján azonban jól megfigyelhető egy adott preferencia is: míg a fiatalabbak jobban értékelik a boltok kínálatát (például éttermi kínálat) és az olyan különböző kiegészítő szolgáltatások jelenlétét, mint az ingyenes WiFi lefedettség, addig az idősebb vásárlók számára az ingyenes parkolás bír kiemelkedő vonzerővel.

A felmérés során három, jól elkülöníthető csoport rajzolódott ki:

1.   a „pláza-társadalmak”, ahol a fogyasztók élményt és újszerűséget várnak el a plázáktól: ilyenek a dél-európai országok, Írország, valamint Románia

2.   a „haszonelvű vásárlók” országai, ahol a praktikum a legfontosabb hívó szó: ilyenek a skandináv országok és Csehország

3.   az „európai mainstream” pedig a két szélsőség között áll: a legtöbb vizsgált ország ebbe a csoportba tartozik: Magyarország, Ausztria, Nagy-Britannia

„Az elmúlt években a magasabb saját tőkét felmutató tulajdonosok képesek voltak beruházni, főleg a nagy, domináns plázákba, gyakran a kisebb bevásárlóközpontok rovására. Ugyanakkor, a kisebb plázák és a sétálóutcák továbbra is látogatottak és sok vásárló számára különösen fontosak, ezért ezeknek a fejlesztése is lényeges.” - mondta John Welham, a CBRE európai kiskereskedelmi befektetésekért felelős vezetője.

A magyar lakosságra koncentrálva elmondható, hogy szívesebben költjük el pénzüket bevásárló utcákban, mint a közép- és kelet-európai országok lakói, bár, ez az arány még mindig kisebb, mint tőlünk nyugatabbra. Ezen kívül, sokkal többet vagyunk hajlandóak utazni egy-egy bevásárlásért, mint a nyugat-európaiak vagy a skandinávok. Az utazási kedv azonban a jövedelmek növekedésének megfelelően csökken.

Továbbá az is kiderült, mi magyarok vagyunk a legoptimistábbak ezen kereskedelmi központokkal kapcsolatban, ugyanis a svájciakkal egyetértve, szerintünk sikeresen kiállják a versenyt az online vásárlással szemben is, ami azonban teljesen szembemegy a román vagy a brit fogyasztók véleményével.

Attól függetlenül, hogy a hazai vásárlók igen aktívak az interneten és szívesen informálódnak a termékekről az elektronikus portálokon, vásárláshoz még mindig a boltokat részesítik előnyben. A magyarok 45 százaléka vásárol on-line, míg ez az arány 70 százalék felett van Csehországban és Romániában is 63 százalék. Ez rámutat arra, hogy a jövőben is nagyon fontos elem a márkakommunikációban a fizikai boltok szerepe. Habár a kereskedőknek készülniük kell az on-line világ további térnyerésére is, melyet a különböző applikációk fejlesztésével és a közösségi média alkalmazásával tehetnek hasznossá maguk számára.

Így vásárolnak a nők

A Femina legfrissebb élelmiszeripari kutatásából kiderül, hogy melyek a magyar hölgyek által legkedveltebb hazai áruházláncok, hol tájékozódnak, valamint, melyek azok a szempontok amelyek a női vásárlást meghatározzák, ezzel azt, egy bonyolult manőverré téve a férfiak szemében.

A kutatásban több mint ezer, leginkább 25-49 év közötti családos, budapesti vagy városi hölgyet faggattak vásárlási szokásairól. A válaszadók közel fele diplomás, háromnegyedük pedig gazdaságilag aktív, azaz fizetőképes, ami a cégek szempontjából az egyik legfontosabb célcsoport.

Hol vásárolnak legszívesebben élelmiszert?
A felmérésből kiderült, hogy a hölgyek egyértelműen a nagy áruházláncokat részesítik előnyben, melyek közül a TOP 5-ben a Tesco, a Spar, a Lidl, a Penny és az Auchan végzett. És, hogy mégis miért? A megkérdezettek, válaszaikban úgy vélték, ezek azok a helyek, ahol a széles áruválaszték a leginkább jelen van, ami lehetővé teszi, hogy így mindent egy helyen megtaláljanak. Ezzel megegyező fontosságú - nők számára oly elengedhetetlen – akciók. Ezek mellett a kedvező ár-érték arány, valamint a jó minőségű frissáru-kínálat is meghatározó tényező a bevásárlás során.

A folyamat és a fizetés
Ha vásárlásról beszélünk, biztosak lehetünk benne, hogy a nők azok, akik megpróbálnak eligazodni a jobbnál jobb akciók és a kínálat útvesztőjében, ebben pedig a férfiak nem szívesen vesznek részt: 50 százalékban egyedül a nő vesz részt a folyamatban, azonban minden második családnál a közös vásárlásról szól. De az sem meglepő tény, hogy a végső döntés is általában a gyengébbik nemre hárul.
Bár egyre inkább terjednek az elektronikus fizetési módok, legtöbben (közel 80%) még mindig a készpénzes fizetést részesítik előnyben. A bankkártyája nyújtotta lehetőséget mindössze 66 százalék használja, utalvánnyal pedig 30 százalék fizet a kasszáknál.

Mindemellett az is kiderült a kutatásból, hogy míg a nő kártyáját 55 százalékban, a közöset pedig 15 százalékban használják a vásárlás végeztével, a férfiét csupán 7 százalékban. A megkérdezettek 22 százaléka azonban nem tudott erre választ adni, mert annyira változó.

A szakember véleménye
Az élelmiszeripari ügyfelek továbbra is a TV-t tartják a legfontosabb és leghatékonyabb médiacsatornának, annak ellenére is, hogy hatékonyságának mérése nem igazán pontos. Ettől sokkal jobb és költséghatékonyabb megoldás lehet egy cég szempontjából, ha az online felületeket részesítik előnyben, amelyek a targetálást is nagyban megkönnyítik.

A tapasztalat
Az élelmiszeripar, az AB státuszú, azaz a vásárlási döntést meghozó főbevásárlókat, főként az FMCG termékek esetén inkább a nőket célozza, míg a műszaki termékekkel inkább a férfiakat kívánja elérni. Azonban a megjelenések szempontjából nem mindegy, hogy az image építése vagy az értékesítés növelése a cél. Míg előbbinél fontos a display, ezért inkább a látványos megoldásokat részesítik előnyben, addig utóbbi esetében inkább a célcsoport-specifikus, szöveges linkek a célravezetőek, például a Google felületén. Ha kifejezetten az élelmiszer szektorról beszélünk, akkor a display megjelenések sokkal gyakoribbnak mondhatóak, a Google és a Facebook hirdetései, vagy éppen a YouTube csak kiegészítő elemei annak.