Így vásárolnak a nők

A Femina legfrissebb élelmiszeripari kutatásából kiderül, hogy melyek a magyar hölgyek által legkedveltebb hazai áruházláncok, hol tájékozódnak, valamint, melyek azok a szempontok amelyek a női vásárlást meghatározzák, ezzel azt, egy bonyolult manőverré téve a férfiak szemében.

A kutatásban több mint ezer, leginkább 25-49 év közötti családos, budapesti vagy városi hölgyet faggattak vásárlási szokásairól. A válaszadók közel fele diplomás, háromnegyedük pedig gazdaságilag aktív, azaz fizetőképes, ami a cégek szempontjából az egyik legfontosabb célcsoport.

Hol vásárolnak legszívesebben élelmiszert?
A felmérésből kiderült, hogy a hölgyek egyértelműen a nagy áruházláncokat részesítik előnyben, melyek közül a TOP 5-ben a Tesco, a Spar, a Lidl, a Penny és az Auchan végzett. És, hogy mégis miért? A megkérdezettek, válaszaikban úgy vélték, ezek azok a helyek, ahol a széles áruválaszték a leginkább jelen van, ami lehetővé teszi, hogy így mindent egy helyen megtaláljanak. Ezzel megegyező fontosságú - nők számára oly elengedhetetlen – akciók. Ezek mellett a kedvező ár-érték arány, valamint a jó minőségű frissáru-kínálat is meghatározó tényező a bevásárlás során.

A folyamat és a fizetés
Ha vásárlásról beszélünk, biztosak lehetünk benne, hogy a nők azok, akik megpróbálnak eligazodni a jobbnál jobb akciók és a kínálat útvesztőjében, ebben pedig a férfiak nem szívesen vesznek részt: 50 százalékban egyedül a nő vesz részt a folyamatban, azonban minden második családnál a közös vásárlásról szól. De az sem meglepő tény, hogy a végső döntés is általában a gyengébbik nemre hárul.
Bár egyre inkább terjednek az elektronikus fizetési módok, legtöbben (közel 80%) még mindig a készpénzes fizetést részesítik előnyben. A bankkártyája nyújtotta lehetőséget mindössze 66 százalék használja, utalvánnyal pedig 30 százalék fizet a kasszáknál.

Mindemellett az is kiderült a kutatásból, hogy míg a nő kártyáját 55 százalékban, a közöset pedig 15 százalékban használják a vásárlás végeztével, a férfiét csupán 7 százalékban. A megkérdezettek 22 százaléka azonban nem tudott erre választ adni, mert annyira változó.

A szakember véleménye
Az élelmiszeripari ügyfelek továbbra is a TV-t tartják a legfontosabb és leghatékonyabb médiacsatornának, annak ellenére is, hogy hatékonyságának mérése nem igazán pontos. Ettől sokkal jobb és költséghatékonyabb megoldás lehet egy cég szempontjából, ha az online felületeket részesítik előnyben, amelyek a targetálást is nagyban megkönnyítik.

A tapasztalat
Az élelmiszeripar, az AB státuszú, azaz a vásárlási döntést meghozó főbevásárlókat, főként az FMCG termékek esetén inkább a nőket célozza, míg a műszaki termékekkel inkább a férfiakat kívánja elérni. Azonban a megjelenések szempontjából nem mindegy, hogy az image építése vagy az értékesítés növelése a cél. Míg előbbinél fontos a display, ezért inkább a látványos megoldásokat részesítik előnyben, addig utóbbi esetében inkább a célcsoport-specifikus, szöveges linkek a célravezetőek, például a Google felületén. Ha kifejezetten az élelmiszer szektorról beszélünk, akkor a display megjelenések sokkal gyakoribbnak mondhatóak, a Google és a Facebook hirdetései, vagy éppen a YouTube csak kiegészítő elemei annak.

Új irányelvvekkel bővült a Magyar Élelmiszerkönyv

Számos új szabályozást vezetett be a Magyar Élelmiszerkönyv, amelyek többek között a fűszerpaprika minőségi osztályozásával, a transzzsírsavak megjelenésének vizsgálatával, a tradicionális cukrászipari termékek szabványosításával, illetve a tartósított élelmiszerek szabályozásával foglalkozik.

Az egyik, Vidékfejlesztési Értesítőben publikált irányelv célja az, hogy a kézműves módszerrel készült termékeket egyértelműen el lehessen különíteni az ipari szinten előállított élelmiszerektől. Ez a rendelkezés sok más mellett magába foglalja a fűszerpaprika őrlemények minőség szerinti csoportosítását is.

A fent említett árucikkre vonatkozó irányelveket két kategória szerint osztották fel; az egyik az alapkövetelményekről, a másik a különleges fűszerpaprika előállításának követelményeiről szól. A hagyományos magyar elnevezéseket is megtartották, az I. osztályú őrlemények mellett a „csemege”, a II. osztályú termékek mellett az „édesnemes” feliratú címke lesz látható.

Ahhoz, hogy egy fűszerpaprika magasabb minőségi fokozatot nyerjen el, szigorúbb követelményeknek kell megfelelnie. Így például fontos, hogy a csomagolásra rákerüljön a „kézi készítésű” felirat is. Ehhez elengedhetetlen, hogy az előállítás a megfelelő feltételek mellett történjen, azaz a kitermelt paprikák valódi kézi-szedésűek, csumázottak és nem géppel szárítottak. A csomagolásnak továbbá tartalmaznia kell a fűszernövény termesztési helyét, illetve jellegét abban a tekintetben, hogy a termék édes, enyhén csípős, csípős vagy nagyon csípős kategóriába esik.

A nyilatkozatban foglaltak rávilágítanak az elmúlt évtizedben világszerte elterjedt nézetre, mely szerint az élelmiszerekben található transzzsírsavak mennyiségét korlátozni kell annak érdekében, hogy ez ebből adódó szív- és érrendszeri betegségek a minimálisra csökkenhessenek. Ezt elősegítő intézkedést vezetett be az egészségügyi tárca, amely az élelmiszerekben felmerülő transzzsírsavak volumenét és a transzzsírsav alapú ételek forgalmazását korlátozza, továbbá nyomon követi az állampolgároknak azon étkezési szokásait, amelyek elfogyasztásával az említett zsírsav a szervezetükbe kerül.

Az új rendelkezés azt is biztosítja, hogy az élelmiszeripari piac szereplői és a hatóság ugyanolyan módszerrel vizsgálja meg a legyártott termékek transzzsírsav tartalmát, és a bennük természetesen előforduló transzzsírok korrekcióját azonos mértékben tartsa szem előtt.

Létrehozták az első hagyományőrző, magyar cukrászipari termékek szabványát is. Ez alapján jövő év január elsejétől előre meghatározott összetevőkből és konkrét recept szerint kell elkészíteni a tradicionálisan magyar süteményeket, úgymint a Dobos tortát, az Esterházy-tortát, a rigójancsit, az indiáner fánkot, a krémest és a francia krémest.

A tartósítóipari ételek szabályozását is előírja a Magyar Élelmiszerkönyv. Ezek között az irányelvek között a legfontosabb paragrafus a hőkezelt élelmiszerekre irányul. Ide lehet sorolni a gyümölcs- és zöldségbefőtteket, konzerveket, lekvárokat és szörpöket, valamint különböző gyorsfagyasztott zöldségeket és gyümölcsöket.

Az új rendelkezések betartásáról az élelmiszerlánc felügyeleti hatóságok fognak gondoskodni.