Kiválasztani a megfelelő routert otthonra, vagy vállalkozásunk számára gyakran frusztráló lehet és a hölgyeknek talán még nehezebb. Nyilván mindenki, aki routert készül vásárolni, megfelelő, jó teljesítményű vezeték nélküli lefedettségre vágyik, de valószínűleg nem szeretne újabb és újabb készüléket vásárolni az elkövetkezendő években.
A választásunkat rengeteg szám és különféle specifikációk rövidítései zavarhatják meg: 802.11b, IEEE 802.3u, SSID, DDoS, stb.
De mit is jelentenek ezek? Itt van egy kis útmutatás és pár hasznos tanács a routervásárlás előtt állóknak. Először is kérdezzük meg magunktól, mennyire van szükségünk csúcskategóriás készülékre. Ha nincs szükségünk másra, csak arra, hogy létrehozzunk egy egyszerű vezeték nélküli hálózatot, akkor nem kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, hiszen már 2500 Ft körül is találhatunk egy megfelelő darabot. Ha azonban ennél többet várunk el – mint például a „szülői felügyelet" (a Wi-Fi időzíthető, képes a beállított időszakokban ki- vagy bekapcsolni magát), extra tűzfal, USB-s csatlakozás a nyomtatóhoz vagy külső adattárolóhoz – a router ára is emelkedni fog.
Sokan vásárlás előtt különböző blogokon, illetve fórumokon próbálnak a kiválasztott készülékről tájékozódni. Ez nem baj, de ugyanakkor könnyen elbizonytalaníthat minket, vagy esetleg egy számunkra kevésbé jó, vagy magasabb árkategóriás termékhez irányít, amit nem tudunk igazán kihasználni. Ezzel azért érdemes vigyázni, mert attól, hogy valakinek nem vált be, nem jelenti azt, hogy a mi igényeinket se fogja kielégíteni az adott router.
Egy, vagy kétsávos router legyen?
Router vásárlásakor elkerülhetetlenül belebotlunk a sávok kérdésébe. De mit is jelentenek ezek? A 2,4 GHz és az 5 GHz azokat a frekvenciasávokat jelölik a készülékek leírásában, ahol a készülékek működnek. Egy otthoni felhasználónak, aki csak internetezni akar, nem kell ugyanolyan router, mint egy vérbeli gamer-nek, egy multimédiás rajongónak vagy egy kisvállalkozásnak. Aki csak ilyen célra szeretné használni, annak tökéletesen megfelel egy egysávos router, ami egy egyszerű Wi-Fi kapcsolatot hoz létre és a kezelőfelületén egyszerű a beállítása is. A 15-20 ezer forintos árkategóriában azonban már feltűnnek a kétsávos routerek is, melyek a 802.11n szabvány lehetőségeit kihasználva képesek a szokványos 2.4 GHz-es frekvenciatartomány mellett az 5 GHz-es sávban is működni. Ez a tartomány lehetővé teszi a játékot, nagyméretű fájlok és videók megosztását is, így ez a típus a magasabb igényekkel rendelkezők számára lehet fontos. Azonban azt tudni kell, hogy az 5 GHz-es jelek nem jutnak el olyan messzire, mint a 2.4 GHz-en sugárzott jelek, így a tervezésénél a távolságot mindenképp érdemes számításba venni!
Mik azok a szabványok?
A különböző szabványoknak, különböző specifikációi vannak. Az egyre magasabb számmal jelölt szabványok egyre többet és többet tudnak kisebb számozású változataiknál. A szabványokból következtethetünk a sávok számára is. A 802.11 B és G szabványú eszközök a 2,4 GHz-es sávban, míg a 802.11N a 2,4 GHz-es vagy 5 GHz-es sávban is működik. Ezzel szemben a 802.11ac már csak az 5 GHz-es frekvenciasávot használja. Egy készülék rendszerint több szabvánnyal is megvásárolható.
300 Mbps, 900 Mbps, 1900 Mbps...
Amikor routert vásárolunk, hamar észrevehetjük, hogy a legtöbb készülék esetében jelzik a router maximális sebességét. De, honnan tudjuk, melyikre van szükségünk? Pár évvel ezelőtt még a 300 Mbps (Megabit per sekundum) volt az átlagos Wi-Fi sebesség. Ez azt jelenti, hogy tesztelés alatt, zavaró jelektől mentes körülmények között a router képes elérni akár a 300 Mbps-os adatátviteli sebességet is. Azóta azonban ezek a készülékek már képesek elérni az 1750 Mbps-os vagy 1900 Mbps-os sebességet is. Mégis igen valószínűtlen, hogy használat során is hozni tudja ezt a teljesítményt a router, hiszen nem zavaró jelektől mentes környezetben működtetjük. Természetesen a router sebességének semmi köze a gyorsabb internetkapcsolathoz, hiszen, ha az alapvetően gyengébb, vagy rosszabb, azt egy nagyobb teljesítményű router nem javítja fel. Ez azt jelenti, hogy vásárláskor figyelembe kell vennünk a szolgáltatónk, illetve a díjcsomagunk által biztosított internet sávszélességét is, hiszen fölösleges nagyobb teljesítményű, drágább router, ha nem tudjuk kihasználni. Amiben egy gyors router a segítségünkre lehet, az a belső hálózat teljesítménye. Befolyásolja, hogy a különböző eszközök milyen sebességgel tudnak egymás között fájlokat, képeket, videókat, zenéket megosztani.
Végül, de nem utolsó sorban, meg kell vizsgálnunk, mennyit bír számítógépünk, milyen teljesítménnyel tudunk számolni.
Tehát a legfontosabb router vásárlása esetén, hogy eldöntsük, milyen célra szeretnénk alkalmazni, milyen funkciókat várunk el tőle, szeretnénk-e közvetlenül csatlakoztatni a nyomtatóhoz, vagy külső adattárolóhoz. Amennyiben ezekre a kérdésekre megtaláltuk a választ, meg fogjuk találni a tökéletes készüléket is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése