A Nielsen adatai szerint nőtt a vásárlási kedv a fogyasztók körében

A Nielsen fogyasztói bizalmi indexe az elmúlt időszakban újabb rekordot ért el Magyarországon. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a legutóbbi felmérések óta többen látják pozitívabbnak a pénzügyi helyzetüket, és emellett a fogyasztók vásárlási kedve is javult.

56 pontra emelkedett az idei második negyedévi felmérés alapján a fogyasztási bizalmi index hazánkban, az első negyedévhez viszonyítva, ahol ez a szám két ponttal kevesebb volt. Ennél nagyobb mutatót (59 pontot) legutoljára 2010 negyedik negyedévében mértek az elmúlt évek során.

Az index javulásának feltehető oka, hogy a fogyasztók vásárlási kedve javuló tendenciát mutat. A magyar megkérdezettek 15 százaléka látja megfelelőnek a saját pénzügyi helyzetét és az árakat arra, hogy megvásárolja, amire szüksége van. Ez a mutató az előző negyedévhez képest 3 százalékponttal magasabb.

Az index 3 összetevője közül a megkérdezettek a legpozitívabban a személyes pénzügyi helyzetüket tekintik, közülük 22 százalék tekint derűlátóan az elkövetkezendő egy évre a személyes pénzügyi helyzete szempontjából. Ez az arány is 3 százalékponttal magasabb az előző negyedévhez képest.

Az index harmadik alkotóelemével, a munkahelyi kilátásokkal kapcsolatban is kedvezőbb lett a mutató. Az elkövetkező 12 hónapban a válaszadók 13 százaléka látja ideálisabbnak a munkahelyi kilátásokat. Ez a szám az előző negyedévben 12 százalék, a negyedik negyedévben, pedig csupán 8 százalék volt.

Azonban az európai átlagtól még így is elmarad a magyar fogyasztói bizalmi index, az ugyanis az első negyedévi 75 pontról 77 pontra emelkedett, szemben a magyar 56 ponttal.

A harminckét vizsgált ország közül a fogyasztói bizalmi index az első negyedévhez viszonyítva huszonnégy országban emelkedett, kettőben változatlan maradt, hatban pedig csökkent.

Ha a mutató 100 pont feletti, az országokban optimistának, ha 100 pont alatti, pesszimistának számítanak a fogyasztók. Európában egyetlen ország, Dánia tükröz derűlátást, az ország indexe ugyanis 106 pont. Az előző negyedévben Svájc is ebbe a kategóriába tartozott 104 ponttal, de a legújabb felmérések alapján az ország indexe 99-re csökkent.

Dr. Venkatesh Bala, a Nielsen Holdinghoz tartozó The Cambridge Csoport vezetőgazdasági szakértője szerint Európa egyes részein és Észak-Amerikában is javulnak a bizalom mutatói, ami azt jelzi, hogy a fejlett országok gazdasága kezd magára találni. Azt is elmondta, hogy a gazdaság csak úgy fejlődhet kitartóan, ha a munkaerő piac tovább erősödik.

Közép - és Kelet-Európában a legnagyobb fogyasztói bizalommal Csehország rendelkezik, 76 ponttal. A további sorrend ebben a térségben: Románia 73, Szlovákia 72, Lengyelország 71, Bulgária 69, Ukrajna 61, Szerbia 51, Horvátország 50, Szlovénia 49 ponttal rendelkezik.

Két déli szomszédunk, Horvátország és Szlovénia csak az utolsó Portugáliát előzik meg.
Ausztria 85 ponttal rendelkezik, de ez még így is 3 ponttal kevesebb az előző negyedévhez képest.

Növekedett azonban a románok (6 százalékpont), az ukránok és a horvátok (5 százalékpont), valamint a szlovákok (4 százalékpont) mutatója az előző negyedévhez képest.

A dél-európai régióban, Görögországban a fogyasztói bizalmi index javult, 53-ról 55 pontra, Olaszországban 51ről 57-re, Spanyolországban 61-ről 62-re, Portugáliában azonban 48-ről lecsökkent 45-re.

Globálisan a hatvan felmért ország átlagos indexe 1 ponttal nőtt, 96-ról 97 pontra, ami már csak 3 pontra van az optimista zónától. Ha a világ összes országát vizsgáljuk, 100 pont felett mindössze tizenkét ország található, ezek közül India áll az élen 128 ponttal, ezt követi 123 ponttal Indonézia, a Fülöp-szigetek 120 ponttal, majd Kína 111 ponttal.

A fogyasztói bizalmi index alakulása tehát globálisan egy ponttal növekedett az első negyedévhez képest, 96-ról 97 pontra. Az európai átlag ezzel szemben két ponttal, 75-ről 77-re növekedett. Németországban azonban az első negyedévi 99 pontról a másodikra már 96-ra csökkent. Az Egyesült Királyságban, pedig 3 pontos növekedés figyelhető meg, itt ugyanis 87-ről 90-re nőtt a fogyasztói bizalmi index 2014 második negyedévében.

Kisiskolásként kezelik rajongóikat a márkák?

A márkák a Facebook rajongókat 7-11 évesek szintjén kezelik, derült ki a marketinganalitikával foglalkozó Track Mavens (USA) egyik tanulmányából.

A márkák posztjainak kétharmada ötödikesek olvasási szintjén íródott, a posztolások átlaga pedig negyedikesekre szabott, ebbe már beleértendő a 17,5 százalék elsősök szintjén megjelenő üzenet is. Pedig a Facebook szabályzata szerint a felhasználóknak be kell tölteniük a 13 éves kort, hogy regisztrálni tudjanak.

Érdekes megállapítás még, hogy a felkiáltójellel végződő mondatokat háromszor annyian olvassák, mint a ponttal végződőeket, a kérdőjel, pedig 23 százalékos érdeklődést generál.

Kiderül az is, hogy a hétvégi üzenetek sokkal több elérést biztosítanak, bár a legtöbb márka inkább hétköznapokon posztol. A márkák 16 százaléka posztol minden hétköznap jelenleg, 9-9 százalék pedig a hétvége napjain. A posztonkénti átlagos interakció vasárnap a legmagasabb (2,7), ezt követi a szombat (2,5), majd a hétköznapok (2,2). Az adatok Amerikára igazak, kíváncsiak lennénk azonban arra is, hogy ezek a számok hogyan alakulnak Magyarországon.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy a vizualitás kiemelkedő jelentőségű, ugyanis a márkák posztjai 88 százalékban tartalmaznak képeket, az ilyen fajta bejegyzések 2,3 interakciót képeznek átlagosan, szemben a kép nélküliekkel, amelyek csupán 1,7-et.

A kutatók azt is megállapították, hogy valóban nem érdemes óriáscsecsemőként kezelni a felhasználókat, mivelhogy a legjobb eredményt (6,2 interakciót) a 80-89 szavas posztok érték el, míg a márkák bejegyzéseinek nagy többsége csupán 10-19 szavas, és átlagosan csak 2 interakciót generál.

Cégtörlési rekord a második negyedévben

Az Opten céginformációs szolgáltató állítása szerint 2014 második negyedévében a cégbíróság összesen 10 297 céget törölt.

A cég adatai szerint 12 százalékkal nőtt a megszűnések száma az előző negyedévhez, és 13 százalékkal a tavaly ilyenkor mért adatokhoz képest.

A cégtörlések száma minden mért időszakban egyre magasabb, 2014 első felében 19 615 törlést regisztráltak, ez 10 százalékkal magasabb, mint a 2013 második felében mért adat. 2013 első felében 15 534 céget töröltek.

2014 második negyedévében a törlések felét a cégbíróság rendelte el felszámolási eljárás eredményeként.

Az Opten ügyvezető igazgatója, Tóth Tamás elmondta, bíztató jel, hogy a felszámolási eljárást követően megszűnő cégek száma egyre csökken, tehát kevesebb az olyan cég, amely kifizetetlen adósságot hagy maga után, ez pedig a gazdaság stabilizálódását segítheti elő.

A magyarországi cégalapítások száma ismét visszaesett az előző negyedévi növekedéshez képest.

Vásárlási szokások

Egy újonnan végzett felmérésből kiderült, a magyar vásárlók inkább a családias, lakóhelyük közelében lévő bevásárlóközpontokat részesítik előnyben, mint az óriásplázákat, mindemellett szívesebben vásárolnak a megszokott, régebbi központokban, minthogy az interneten vegyék meg a számukra szükséges termékeket.

A CBRE 21 európai és közel-keleti országra kiterjedő felmérésében, 21 000 fogyasztót faggattak vásárlási szokásaikról, melynek eredményeképpen kiderült, hogy a vásárlók többsége szívesem rója a felújított plázákat, és előszeretettel keresi fel az új üzleteket vagy a már ismert, kedvenc márkák bővített boltjait. Elmondható, hogy a vásárlók túlnyomó része örül ha például kedvenc bevásárlóközpontja átalakításáról, vagy éppen felújításáról van szó, azonban a magyar vásárlóknál kiemelkedően magas volt azok aránya, akik nem érzékeltek újítást az elmúlt években, ezért különösen érzékenyek vagyunk bárminemű pozitív változásra.

A plázákkal kapcsolatos vásárlói preferenciák terén nem meglepő, hogy az árszínvonal, a tisztaság, a biztonság és az ingyenes parkolási lehetőség végeztek az élen, mellyel minden ország fogyasztói egyetértettek. A korosztályok megoszlása alapján azonban jól megfigyelhető egy adott preferencia is: míg a fiatalabbak jobban értékelik a boltok kínálatát (például éttermi kínálat) és az olyan különböző kiegészítő szolgáltatások jelenlétét, mint az ingyenes WiFi lefedettség, addig az idősebb vásárlók számára az ingyenes parkolás bír kiemelkedő vonzerővel.

A felmérés során három, jól elkülöníthető csoport rajzolódott ki:

1.   a „pláza-társadalmak”, ahol a fogyasztók élményt és újszerűséget várnak el a plázáktól: ilyenek a dél-európai országok, Írország, valamint Románia

2.   a „haszonelvű vásárlók” országai, ahol a praktikum a legfontosabb hívó szó: ilyenek a skandináv országok és Csehország

3.   az „európai mainstream” pedig a két szélsőség között áll: a legtöbb vizsgált ország ebbe a csoportba tartozik: Magyarország, Ausztria, Nagy-Britannia

„Az elmúlt években a magasabb saját tőkét felmutató tulajdonosok képesek voltak beruházni, főleg a nagy, domináns plázákba, gyakran a kisebb bevásárlóközpontok rovására. Ugyanakkor, a kisebb plázák és a sétálóutcák továbbra is látogatottak és sok vásárló számára különösen fontosak, ezért ezeknek a fejlesztése is lényeges.” - mondta John Welham, a CBRE európai kiskereskedelmi befektetésekért felelős vezetője.

A magyar lakosságra koncentrálva elmondható, hogy szívesebben költjük el pénzüket bevásárló utcákban, mint a közép- és kelet-európai országok lakói, bár, ez az arány még mindig kisebb, mint tőlünk nyugatabbra. Ezen kívül, sokkal többet vagyunk hajlandóak utazni egy-egy bevásárlásért, mint a nyugat-európaiak vagy a skandinávok. Az utazási kedv azonban a jövedelmek növekedésének megfelelően csökken.

Továbbá az is kiderült, mi magyarok vagyunk a legoptimistábbak ezen kereskedelmi központokkal kapcsolatban, ugyanis a svájciakkal egyetértve, szerintünk sikeresen kiállják a versenyt az online vásárlással szemben is, ami azonban teljesen szembemegy a román vagy a brit fogyasztók véleményével.

Attól függetlenül, hogy a hazai vásárlók igen aktívak az interneten és szívesen informálódnak a termékekről az elektronikus portálokon, vásárláshoz még mindig a boltokat részesítik előnyben. A magyarok 45 százaléka vásárol on-line, míg ez az arány 70 százalék felett van Csehországban és Romániában is 63 százalék. Ez rámutat arra, hogy a jövőben is nagyon fontos elem a márkakommunikációban a fizikai boltok szerepe. Habár a kereskedőknek készülniük kell az on-line világ további térnyerésére is, melyet a különböző applikációk fejlesztésével és a közösségi média alkalmazásával tehetnek hasznossá maguk számára.

A nyugat-európai cégek bölcsebbé váltak

Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének 2014-es kiadásából kiderül, a nyugat-európai cégek összeszedettebbek a számlák fizetésében illetve behajtásában, üzleti partnereik kiválasztásakor pedig sokkal elővigyázatosabbak lettek, emellett az általános fizetési morál is javul. Ennek ellenére nem árt óvatosnak és körültekintőnek lenni, ugyanis a 2014-re várt minimális mértékű gazdasági fellendülés gyenge lábakon áll, ez pedig csődhöz is vezethet.

A nyugat-európai cégek tanultak az elmúlt évek negatív tapasztalataiból, ugyanis az Atradius Fizetési Szokások Barométer felmérései alapján megállapítható, hogy a 13 nyugat-európai országra kiterjedő kutatás szerint a cégek 2014 első negyedévében eladásaik értékének már csak 42,4 százalékát adták hitelbe, szemben a tavalyi 45 százalékkal.

Egy újabb pozitív fejlemény, hogy ma már 5 nyugat-európai cég közül 3 használ valamilyen követeléskezelési eszközt. A leggyakoribb a fizetési felszólítás kiküldése, (46,2 %), a céginformáció beszerzése (43,3 %), valamint a valamilyen fedezett/biztosított fizetési kérése (36,7 %).

Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója szerint figyelemre méltó, hogy a legfrissebb felmérések szerint a nyugat-európai vállalkozások mennyivel tudatosabban kezelik a pénzügyeiket, beleértve a kintlévőségüket is tavalyhoz képest. Az adatokból kiderül, hogy a cégek gondosabban válogatják meg a partnereiket, nem szállítanak ismeretlen cégeknek hitelbe, és nagyobb arányban alkalmaznak követeléskezelést.

Vanek Balázs szavait alátámasztja, hogy a kintlévőségek átlagos forgási sebessége (DSO) 2014-ben 52 nap, szemben a tavalyi 56,6 nappal. Habár a nyugat-európai vállalatközi számlák értékének 37,6 százalékát késve fizették, a 90 napon túli tartozások aránya ezzel szemben nagymértékben javult.

Elengedhetetlen kellékek az irodában

A papír eredete
Nem teljesen tisztázott, hogy ki volt a papír feltalálója, de a legelfogadottabb nézet szerint 105-ben Kínában Ho-ti császár (Han dinasztia) uralkodása alatt, fegyvertárának igazgatója Caj-lun javasolta a papír bevezetését a selyem helyett. Már korábban is készítettek selyem- vagy rongydarabkákból pépet, majd ebből "papírt", azonban a selyem nagyon drága anyag volt. Felhasználták egyes vidékeken a papíreperfa kérgét is, melyet fahamuval főztek, majd pépesítettek. Ebből a fakéregből még ma is különleges lapokat készítenek Japánban.

Az arabok elsősorban rongyot használtak alapanyagnak, ez terjedt el Európában is. Magyarországon az első papírmalmok valószínűleg a XVI. század első felében Nagyszebenben és Brassóban létesültek. A papírgyártás egészen a XIX. századig meglehetősen körülményes és drága maradt, míg a papír előállítására el nem kezdték használni a gőzhajtású papírmalmot, ami fából állította elő a papírgyártáshoz szükséges rostokat. Ma már elképzelhetetlen egy iroda munkája papír nélkül. 

A hegyező története
1828-ban találták fel az első mechanikus hegyezőt Franciaországban. A mechanikus hegyezés azonban legalább annyi időt vett igénybe, mintha kézzel fabrikálták volna, ezért nem híresült el. Az első olyan hegyező, amely nagyon hasonlít a napjainkban ismerthez, 1847-ben került a piacra. Később, a tekerős ceruzahegyezők hozták az áttörést, majd 1904-ben, egy praktikusabb darab látott napvilágot. Az 1940-es években megszületett az irodai ceruzahegyező, a ceruzát csak bedugták a gépbe, és az elvégezte a feladatot.

A hibajavító története
A hibajavító feltalálása Bette Nesmith Graham gépírónőnek köszönhető, aki egy napon megelégelte, hogy egyetlen kis hiba miatt újra kellett gépelnie egy teljes oldalt. Bár, sokat változott azóta a világ, a mai napig az irodák egyik elmaradhatatlan kelléke továbbra is a hibajavító. Graham egy konyhai turmixgépben próbálta előállítani a tökéletes hibajavítót sminkanyagokkal és vizes alapú fehér temperával.

A forgószék

A forgószék az Amerikai Egyesült Államokból származik. 

Az első forgószéket Thomas Jefferson használta kutatásai, tudományos munkája során. Ez a szék egy Windsor típusú szék volt, melynek ülőlapja - és az ahhoz tartozó háttámasz és karfa – acélorsón forgott az alsó részen. Egyes források az állítják, hogy Jefferson ezen a széken ült, amikor aláírta a Függetlenségi nyilatkozatot. A szék most az Amerikai filozófiai társaság tulajdonát képezi.

Aforgószékek napjainkra elterjedtek az egész világon. Irodai, illetve a szellemi munkák nagyobb hányadánál ilyen széket használ az ember. A forgószék, mint irodaszék a gépesített munkavégzéssel köthető össze. Az 1900-as évek elején kezdtek elterjedni az irodában használt forgószékek.

A ventilátor

A ventilátor feltalálója 1677. szeptember 7-én szültetett Stephen Hales néven az angliai Teddingtonban. 

Hales tiszteletes először 1717-ben, 40 éves korában vett részt a Royal Society egy gyűlésén, majd egy évvel később Sir Isaac Newton vezette összejövetelen kérte felvételét a tagok közé, ahová még abban az évben beválasztották.

1740-ben a Spitheadből az Atlanti-óceánon való átkelésre készülődő hajó fedélzetén kitört tífuszjárványról szóló hírek hatására kezdett a szellőztetéssel foglalkozni. Egy évvel később tette közzé "A ventilátorok leírása" című munkáját, amelyben már szerepelt az általa feltalált, az épületek külső falára szerelhető ventilátor terve. Mivel a matrózok között nagyon gyakoriak voltak a lázas betegségek, sokan ezt a levegő rovására írták. A ventilátornak kellett volna ezeket a kipárolgásokat jó levegővel kicserélnie. Hales úgy gondolta, azzal járulhat hozzá a legjobban az emberiség fejlődéséhez, ha a hajókat, kórházakat, börtönöket felszereli ventilátorokkal. Ezek általában kézzel, vagy ritkábban szélmalmok által működtetett, zajos szerkezetek voltak. Kétségtelen, hogy a ventilátorok felszerelése után a kórházakban és a börtönökben zuhanásszerűen csökkent a halálozási arány.

Végül 1756-ban intézményesítették a ventilátorok használatát a hadihajókon és a börtönökben, de Hales még ezt megelőzően felszerelt velük két kórházat. Ma pedig már rengeteg mindenhez használnak ventilátort.

Pendrive és érintőképernyő

A pendriveok története a kétezres évek elejéig nyúlik vissza.

A körülmények pontosan nem tisztázottak, mivel több különálló cég is foglalkozott a mai pendrive-hoz hasonló termékek fejlesztésével. Az első, kézzel fogható és megbízható adat, hogy 2000 végén az IBM és a Singapore Trek Technology együtt dobták piacra az első igazi pendrive-okat. Az akkor még kezdetleges termékek csak 8 mb-s felhasználási területtel rendelkeztek. Kezdetben az USB 1.0, illetve 1.1-es változatok 1,5 Mbps-re, majd 12 Mbps átviteli gyorsaságra voltak képesek.

A 2000 áprilisában megjelenő USB 2.0-ás változat már 480 Mbps-re volt képes, az új eszköz az összes régit kitaszította a piacról. Nyolc évvel később az USB 3.0 is megjelent, melynek sebessége már 4,8 Gbps volt. A pendrive-ok mára elszaporodtak: kis méretűek, könnyen hordozhatóak, a sérüléstől biztonságos kapszulák védik, és ma már hatalmas méretű adathordozókat is találhatunk köztük.

Érintőképernyő technológiájának alapjai az 1960-as évekbe nyúlnak vissza, de igazi fellendülést az 1990-es években a PDA eszközök megjelenése hozta, ami után a GPS-t használó érintőképernyős navigátorok (PNA), majd az okostelefonok, hordozható médialejátszók és táblagépek kifejlesztésének köszönhetően sikerük töretlen maradt.

1971-ben a kentucky-i egyetemen tanító dr. Sam Hurst kifejlesztett egy érintőszenzort, ami habár nem volt átlátszó, de mérföldkő volt a technológia fejlesztésében. Az 1974-ben Hurst által alapított Elographics cég végül kifejlesztette a már átlátszó érintőképernyőt és 1977-ben elkészítette az első igazi rezisztív technológiát, ami évtizedekig a legnépszerűbb megoldás volt. A 90-es években elindult az első érintőképernyős úgynevezett „marokkészülékek” forgalmazása. 1993-ban az Apple piacra dobta Newton PDA nevű készülékét. Még ebben az évben az IBM is árusítani kezdte Simon personal fantázianevű telefonját, amelybe építettek egy érintőképernyő vezérelte egységet (naptár, jegyzetelési, stb. funkciókkal). Így, elsőként ötvözték a telefont és az érintőképernyőt.

2002-ben a Microsoft táblagépe még érintőceruzával működött, de az igazi nagy változást az iPhone 2007-es megjelenése hozta, amikor az Apple cég komoly fejlesztéseket végzett az érintőképernyővel.