Közbeszerzésről érthetően

Vállalkozások és cégek esetében nagyobb értékű beszerzés esetén, illetve pályázaton elnyert állami támogatás igénybevételekor találkozhatunk a közbeszerzéssel. Az eljárás lebonyolításához és annak megismeréséhez szeretnék segítséget adni az alábbiakban. 

A közbeszerzés meghatározott tárgyú és értékű szolgáltatások, illetve fogyasztási cikkek költségvetési szervek által történő beszerzését jelenti. A közbeszerzésekről szóló jelenleg hatályos törvény a 2011.évi CVIII. törvény. A hazai szabályozás több alapvető elven nyugszik, melyek a következők: verseny tisztaságának és nyilvánosságának biztosítása illetve tiszteletben tartása; az ajánlattevők esélyegyenlősége és egyenlő bánásmód biztosítása; illetve a nemzeti elbánás. Ezek betartása mellett az ajánlatkérő és az ajánlattevő folytathatja le jogi úton a közbeszerzési eljárást.

A törvény részletesen szabályozza mindkét résztvevői kör lehetséges szereplőit. Röviden összefoglalva az ajánlatkérők az állam, a regionális és helyi hatóságok; az úgynevezett közjogi szervezetek; illetve ezek társulásai. Az ajánlattevők: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki/amely a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz. Ajánlattevőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is. Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot, ez ugye a konzorcium. Ehhez új gazdasági társaságot is alapíthatnak, de ezt akár az ajánlatkérő elő is írhatja. Az eljárás könnyebb lebonyolítása érdekében szakembereket is bevonhatunk a folyamatba: ügyvédet; hivatalos közbeszerzési tanácsadót; beruházás-lebonyolítót és jogi szakértőt.

Közbeszerzési eljárás

A közbeszerzés a jogértelmezésben egy gyűjtőfogalom, melyet általánosságban használunk. A közbeszerzésen belül rengetegfajta eljárási mód van (a törvény több mint 70 darabot ismer). Alapesetben a közösségi értékhatárokat meghaladó nyílt eljárásról beszélünk. A közbeszerzési értékhatár mutatja meg, hogy milyen eljárást kell lefolytatni, illetve, hogy milyen eljárásrendbe tartozik az adott beszerzés. Az értékhatár függ a közbeszerzés tárgyától. Ezt a törvény pontosan szabályozza, azaz a közbeszerzés tárgya lehet: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás-megrendelés. A közösségi értékhatárokat euró vagy SDR alapon az EU Bizottság rendelete, a nemzeti értékhatárokat pedig forint alapon a költségvetési törvény tartalmazza. A Közbeszerzések Tanácsa az adott évben alkalmazandó, forint alapon számított értékhatárokat évente közzéteszi:

http://www.kbt-tanacsado.hu/index.php/tanacsadas/ertekhatarok

Közösségi értékhatárokat meghaladó nyílt eljárás, mint alapeset

Az eljárás megindítása, külön jogszabályban meghatározott formanyomtatvány (ajánlati felhívás) közzétételével történik. Ebben, meg kell határozni a beszerzés tárgyát és mennyiségét. A felhívást a Közbeszerzések Tanácsa részére kell megküldeni, aki – a hirdetmény ellenőrzését követően – gondoskodik a közzétételről az EU hivatalos lapjában és/vagy a Közbeszerzési Értesítőben.

Az ajánlatkérő köteles ajánlati dokumentációt készíteni, amely tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy szerződéstervezetet. A dokumentációt a potenciális ajánlattevők ingyenesen vagy visszterhesen szerezhetik be. Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattevők és alvállalkozók alkalmasságának feltételeit. Feltételeket lehet szabni gazdasági, illetve szakmai téren. Ezeknek a megléte esetén érkezhetnek be az ajánlatok, melyeknek a bírálatát a megadott határidő után azonnal meg kell kezdeni. Az ajánlatkérő egy legalább hátrom tagból álló bíráló bizottságot köteles létrehozni, amely előkészíti a döntést. A döntés meghozatala után, az eredményt ki kell hirdetni, majd a nyertes ajánlattevővel meg kell kötni a szerződést. A szerződés teljesítését a szerződő félnek kell teljesíteni, engedményezésre nincs lehetőség.

Jogorvoslat és szabálytalanság esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, illetve bírósági útra is lehet vinni a jogsértést, sérelmet.